Egy olvasói levél követ dobott a tóba. Igyekeztünk tájékozódni.
A közelmúltban „Molnár Miklós (nem alpolgármester” nevű olvasónk nyílt levelet küldött lapunknak, amiben kemény kritikával illette a védőoltás hatékonyságát.
Többek között azt írta: „jó néhány szakértő állítja, hogy a már kislánykorban megkapott HPV-oltás 45%-kal megnöveli a rákot megelőző duzzanatok kialakulását a méhnyakon. Ilyeténképpen tehát az oltóanyag nemhogy nem óv meg a méhnyakráktól, hanem elősegíti a kialakulását. Vakcinával kezelt nők közül többen is kaptak már méhnyakrákot”.
A levélhez azóta számos hozzászólás érkezett, többek között annak írója is további adalékokkal szolgált véleményének alátámasztására.
Lapunknak most Dr. Doma Géza szülész-nőgyógyász és Dr. Prugberger Emilt városi képviselő (Pro Savaria), az egészségügyi bizottság elnöke nyilatkozott.
Az alapok
A humán papillomavírus (HPV vagy Human Papillomavirus) igen sokszínű, 130 feletti azon törzsek száma, amelyeket azonosítottak. Onkológiai szempontból vannak magas kockázatú és alacsony kockázatú típusok is – magyarázta lapunknak Dr. Doma Géza. „Amikor a HPV elleni védőoltás a szakmai sajtóban megjelent, még a háziorvosi szemlében is olvastam olyan hirdetést, miszerint a méhnyakrák elleni vakcina került forgalomba” - tette hozzá.
A helyzet a következő: tudományosan bizonyított tény, hogy a kialakult méhnyakrákos szövetekből 96 % körüli az az arány, ahol a HPV valamelyik törzse jelen van, leggyakrabban a 16-os és - vagy a 18-as típus.
A gyógyszeripar tehát jogosan ezen két típus ellen próbált - nem a gyógyítás, hanem a megelőzés számára - kifejleszteni egy oltóanyagot. Fontos: mire egy kísérleti molekulából engedélyezett gyógyszer lesz, rendkívül szigorú feltételeknek kell megfelelni – tudtuk meg.
A részletek
A HPV vírusai ún. alacsony antigenitású vírusok, a fertőzés átvészelése nem jelent védettséget, mint például a bárányhimlő esetében, ahol élethosszig tartó védettség alakul ki az immunrendszerben.
Az oltás (a kétkomponensű a 16-os és 18-as, a négykomponensű pedig ezeken túl a 6-os és 11-es típusra vonatkozólag) a vírus alkotórészét tartalmazza, alumínium vegyülethez kapcsolva, ezzel az ún. antigenitását fokozza, így a védekezőrendszer válasza is tartósabb.
(A 6-os és 11 -es típus rákos megbetegedést ugyan nem okoz, azonban a Condyloma nevű nemi szervi szemölcsök kialakulásához igenis hozzájárul, melyek nehezen gyógyítható, keserves panaszokhoz vezetnek.)
A vakcina hatékonyságát természetesen nem tudják úgy nyomon követni, hogy hány, oltásban részesült nőnél alakul ki rákos megbetegedés, a hatékonyságot csak az érintett két a másik oltás tekintetében négy típusra vonatkozó ellenanyag-szintet tudják vizsgálni.
„Azt tudjuk, hogy amióta a vizsgálatokat végzik, tehát 10 éve, az ellenanyagszintek lényegesen magasabbak azoknál, mint azon nőknél, akik nem kaptak oltást” – mondja Dr. Doma Géza.
Gyakorlati veszély
„Olvastam, hogy a lakosság mesterségesen keltett rákfóbiája problémát jelenthet. Ebben persze van igazság, azonban felvet néhány kérdést a személyes felelősséggel kapcsolatban az, hogy a felnőtt női lakosság ehhez képest meglehetősen alacsony számban jár el rendszeresen szűrésre. A vakcina gyakorlati veszélyét abban látom, hogy az oltottak azt hihetik, hogy méhnyakrák elleni oltást kaptak, és nem járnak ezután szűrésre” – véli a szakember.
Hozzátette: „A védőoltással nagy százalékban kiküszöbölhető fertőzés mellett azonban egyéb, onkológiailag magas kockázatú HPV törzsek ugyanolyan betegséget okozhatnak, könnyű belátni tehát, hogy ez egy védekezési lehetőség, de nem a rák ellen véd, csak az ellen a két vírus ellen, amelyek kb. 70 %-ban lehetnek okozói a betegségnek.”
„A méhnyakrák szűrésére minden szexuálisan aktív nőnek ajánlatos évente elmennie” – szögezte le a szakember.
Életkor
A védőoltás akkor a legjobb hatékonyságú, ha feltételezhetően még nem fertőződött valaki a vírussal. Ez szűz leányoknál a legvalószínűbb. Az, hogy ki milyen életkorban esik át az első aktuson, nagyon változó.
„Lehetséges, hogy a 12 éves életkor az oltáshoz kicsit korai, de ne felejtsük el, hogy ez nem kötelező. A lehetőséggel élhet bárki. Aki azonban úgy érzi, hogy később szeretné gyermekét oltatni, felírathatja és megvásárolhatja bármikor” – mondja Dr. Doma Géza, aki a maga részéről ajánlja az oltás igénybevételét, azt azonban, hogy ez milyen életkorban történjék, szerinte mindenki saját maga, illetve a szülő döntse el.
Szakmai kollégiumi álláspont
A téma kapcsán Dr. Prugberger Emilt, Szombathely önkormányzati képviselőjét, az egészségügyi bizottság elnökét is felkerestük, aki szinten a védőoltás mellett érvelt.
„Komoly probléma ez. Szakmai kollégiumi álláspontot tükröz az áprilisi közgyűlés döntése az oltással kapcsolatban. Magyarországon ebben a betegségen évente 400 nő hal meg – ez egy tudományosan bizonyított tény. Sajnos erre nincs központi támogatás jelenleg, tehát a társadalombiztosítás ezt nem finanszírozza. Ezért a lakosság megóvása érdekében Szombathely önkormányzata cselekvésre szánta el magát tavasszal” – emlékeztetett a bizottsági elnök, hozzátéve, hogy az oltás nem kötelező, lehetőség viszont van rá és a védőoltás anyagi költségének nagy részét a város állja.
„Még a nemi kontaktusok előtt kell az oltást beadatni, ezzel próbáljuk a fiatal nőket óvni a veszélytől” – mondta Dr. Prugberger Emil.