A racionális okokra voltunk kíváncsiak.
Előzmény
Hende Csaba szombathelyi országgyűlési képviselő, honvédelmi miniszter szerdán egy rendkívüli kormányülést követően sajtótájékoztatón jelentette be a megyeszékhelyen: a kormányzat támogatja a szombathelyi városvezetés által megfogalmazott rekreációsövezet-fejlesztési stratégiát, azaz a Haladás-pályán stadion és sportcsarnok épülhet, megújulhat az uszoda, a parkerdő, a Csónakázótó, a szabadidőközpont, a műjégpálya, valamint a Tófürdő, de jut pénz az Illés Akadémia és a Mesevár Óvoda fejlesztésére.
Miután a témában a hónap elején Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt, mondván, hogy még az idén elkezdődhet a Haladás-pálya rendbehozatala, sőt már a látványtervek is elkészültek, Czeglédy Csaba MSZP–SZTKE-s frakcióvezető és Horváth Zoltán, az LMP városi képviselőjének kezdeményezése okán ebben és egy másik ügyben Puskás Tivadar polgármester rendkívüli közgyűlést hívott össze, ami éppen a sajtótájékoztató napjára esett (vagy a sajtótájékoztató esett a közgyűlés napjára), egy órával azután kezdődött. A közgyűlés ugyan a fideszes képviselők többségének távolmaradása miatt nem volt határozatképes, így a képviselőtestület nem tudta megtárgyalni a két napirendi pontot, de a vonatkozó előterjesztésből kiderül: a fejlesztés a nagy költségek miatt több ütemben valósulhat meg, különböző fejlesztési forrásokból, első lépése pedig egy új sportcsarnok építése.
További előzmény, hogy még szombathelyi közgyűlés április 25-i ülésén szavazták meg a képviselők a Javaslat a Haladás pálya TAO pályázat keretében történő fejlesztésének támogatására című előterjesztést.
Ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy körülbelül 3,5 milliárd forintos beruházás keretében vagy lebontanák a Haladás csarnokát, és egy új komplexumot építenének, vagy pedig a jelenlegi épületeket újítanák fel és bővítenék (a sajtótájékoztató alapján valószínűleg az utóbbi valósul meg). A szükséges összegre pályázni kell, az anyagot az önkormányzat által 2005-ben alapított Szombathelyi Sportközpont és Sportiskola Nonprofit Kft. készítette el, s jelenleg elbírálás alatt van.
A városatyák egyelőre elvi igent mondtak, vagyis akkor hoznak végleges támogató döntést, ha a sportcsarnok megvalósítására vonatkozó költségtervet, valamint az üzemeltetéssel kapcsolatos elképzeléseket a közgyűlés megtárgyalta.
Kérdések
A megyeszékhelyen jelenleg több sportlétesítmény is az egyesületek rendelkezésére áll.
Június 1-gyel megoldódott az Arena Savaria évek óta húzódó kálváriája az által, hogy a létesítmény immár házon belül van, a városi tulajdonú SZOVA Zrt.-től a Szombathelyi Sportközpont és Sportiskola Nonprofit Kft. bérli és üzemelteti, a sportközponton belüli dobópályát pedig az önkormányzat 15 évre ingyenesen bérbe adta a Szombathelyi Dobó SE-nek. Így a komplexumban a Falco, a Dobó SE, a sportközpont és sportiskola, valamint az iskolák is edzési, sportolási lehetőséghez jutottak.
Így magától értetődő természetességgel merül fel a kérdés: Miért van szükség új sportcsarnokra Szombathelyen? Főképp, ha például azt is számításba vesszük, hogy a Haladás gazdálkodásában komoly problémák lehetnek, a sportegyesületet a közelmúltban a szolgáltatók több alkalommal is kizárták a gáz- és a villanyszolgáltatásból a kifizetetlen számlák miatt, de olyan is előfordul, hogy a játékosok nem jutnak hozzá időben az őket megillető pénzhez, ezért nem biztos, hogy kigazdálkodhatók a fenntartási költségek.
Hozzátesszük: Németh Zsolt, a Dobó SE vezetőedzője, a sportközpont ügyvezetője szerint az Arena Savaria üzemeltetése megoldható a kft. rendelkezésére álló forrásokból – ezt a Szombathelyi 7 című városi hetilap május 31-i számában nyilatkozta.
A jelenlegi Haladás-csarnok
A közgyűlés utáni sajtótájékoztatókon az MSZP-s Horváth Attila felvetette, nem tudni, hogy a beruházáshoz szükség van-e önrészre, a jobbikos Balassa Péter a tervezett létesítmény nagyságát (többek között az 5000 négyzetméteres műfüves fedett labdarúgópályát és a világhírű csapatok számára is irigylésre méltó nagyságú, 300 négyzetméter alapterületű Haladás-emlékboltot) kifogásolta.
A Fidesz és a KDNP képviselői leginkább azt hangsúlyozták, hogy egyelőre elvi döntésről van szó, három egyesület (a Szombathelyi Sportközpont és Sportiskola Nonprofit Kft., a Szombathelyi Haladás VSE és a Student Confort KUK) fogalmazta meg az igényeit, ezekről az elmúlt hónapokban a felek már folytattak tárgyalásokat. Hozzátették: Szombathelyen csarnokhiány van, a kézilabdásoknak nem jut hely az arénában a sok korcsoport miatt.
Szentgotthárdon már építik
Molnár Miklós alpolgármester azt mondta, tapasztalatcsere érdekében a városnak érdemes lenne felvennie a kapcsolatot Szentgotthárddal, mert a településen egymilliárd forint TAO-forrásból épül sportcsarnok.
A szentgotthárdi beruházás nagy vonalakban: a városi költségvetés számára nem jelent közvetlen kiadást az építkezés, mert a teljes összeget cégek – köztük az Opel – adták össze, a képviselőtestület dolga csak annyi volt, hogy rábólintson arra, hogy a város tulajdonában lévő sporttelepen valósuljon meg a beruházás; a 30 százalékos önrészt ez az önkormányzat által átengedett terület jelenti. A későbbi üzemeltető a tulajdonos, valamint építtető Szentgotthárdi Kézilabda Klub lesz. A munkák tavaly tavasszal kezdődtek, majd februárban egy fizetési anomália miatt néhány hétig álltak. Az elképzelések szerint még a nyáron át akarták adni a multifunkcionális, tehát a kézilabda mellett más labdasportoknak is helyet adó, 600 néző befogadására alkalmas csarnokot, de jelenleg úgy tűnik, használni csak október közepétől–végétől lehet a létesítményt.
Ez utóbbi információt Soltész Róbert, a Szentgotthárdi Kézilabda Klub elnöke közölte lapunkkal. Őt azért kerestük meg, hogy megkérdezzük, hogyan képzelik el a sportcsarnok fenntartását. A válasz: üzleti alapon, a klub például bérbeadásból, rendezvények szervezéséből, a felkészülési időszakban edzőtáboroztatásból szeretne bevételekhez jutni. És ígéretük van arra, hogy önkormányzati támogatásban is részesülnek. Soltész Róbert hozzátette: a másik opció, hogy nem feltétlenül a klubnak kell ellátnia az üzemeltetési feladatokat. „Vannak érdeklődők, akik vállalnák az üzemeltetést, ebben az esetben az a kérdés, hogy ki teszi a legjobb ajánlatot” – mondta az elnök.
A kézilabda a válasz?
A szombathelyi terveket – Benkő János okleveles építészmérnök, a Savaria Városfejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetője aláírásával ellátott anyag szerint – az indokolja, hogy a Rohonci úti létesítmény épületei nem alkalmasak a fejlődő kézilabda és labdarúgó szakosztály igényeinek kielégítésére, hiszen ehhez a munkacsarnok mérete, kialakítása, energetikája nem megfelelő.
Benkő János a meglévő épületek szakaszos elbontásával új létesítmény kialakítása mellett érvel, mivel az építési szabályozás alapján a kézilabda csarnok építése esetén saját telken kell megoldani a parkolást. (A Haladás területén most egy stadion, három épület, valamint az ezekhez tartozó parkolók állnak, ahol nem csak a plusz parkolók, hanem az újabb épület elhelyezése is problémás lenne.)
A Szombathelyi Sportközpont és Sportiskola Nonprofit Kft. ügyvezetője, Németh Zsolt, dr. Puskás Tivadar polgármesternek elküldött, április 18-án kelt levelében azt írja, a sportiskola, a HVSE és a Student Confort KUK 2011. augusztusában létrejött megállapodásával egy a leány és női kézilabdázás teljes vertikumát felölelő, egységes szakmai koncepción alapuló képzési rendszer jött létre. A három partner egyesület fő célja, hogy meghatározó szerepet töltsön be a megye és a térség kézilabdázásában.
A rendszer lényegéről a levélből kiderül, a felek a fiatalok helyben tartása érdekében kézilabdás életút kialakításával teremtenék meg a felnőtt csapat utánpótlását. Ennek érdekében az óvodától (Margaréta Óvoda) az általános iskolán (Zrínyi, Gotthard, Reményik, Derkovits, Váci) át a középiskoláig (Nagy Lajos Gimnázium) adottak az edzéslehetőségek. A tervek között szerepel a felsőoktatás, konkrétan a SEK bekapcsolása is.
Németh Zsolt szerint ez a rendszer a sportág alapjainak elsajátítására és versenyszerű űzésére egyaránt lehetőséget ad. Kiemelte, az elmúlt év munkájának eredményeképp Szombathelyen megerősödött a kézilabdázás, a TAO-rendszer miatt emelkedett a sportolók száma: a kézilabdában Szombathelyen 170-en versenyeznek aktívan, az iskolai képzésben 300-an vesznek részt, az edzők száma 13. A felnőttek az NBI/b, az utánpótláskorúak az NBII/b junior osztályban (junior kupa, ifjúsági kupa, országos serdülő bajnokság, országos gyermek bajnokság) érnek el sikereket. A csapatok hetente összesen 66 órát edzenek.
„A további eredményes szakmai munka és a sportolók számának emelése azonban mindenképpen szükségessé teszi egy új, nagyobb hasznos felülettel rendelkező (két kézilabdapályát magában foglaló) kézilabda csarnok megépítését, hiszen ezek nélkül valószínűleg a korábban jellemző tendenciák (stagnálás, lassú leépülés) érvényesülhetnek majd” – zárja levelét az ügyvezető.
Természetesen kíváncsiak voltunk Németh Zsolt véleményére is, aki nyilatkozott lapunknak, majd miután jóváhagyásra elküldtük részére cikkünket, az elmúlt három hétben nem reagált az azóta többször megismételt keresésünkre. Így az ügyvezető véleményét zanzásítva közöljük.
Németh Zsolt nyilatkozatának lényege az volt, hogy a sportiskola jó szakemberek segítségével minőségi sportot akar képviselni. Ebben jó úton halad, hiszen például a kézilabdában és a röplabdában korábban „kaotikus állapotokat” mostanra sikerült rendeznie. Az ügyvezető részben megismételte azt, amit ő és Benkő János korábban leírt: a szombathelyi kézilabdázás központja a HVSE, a munkacsarnokot több szakosztály is használja, ami októbertől áprilisig jelentősen korlátozza az edzések idejét.
Magyarázat: mi is az a TAO pályázat?
A Magyarországon működő cégeknek lehetőségük van arra, hogy társasági adójukból az öt látvány-csapatsportágat (a labdarúgást, a kosárlabdát, a kézilabdát, a vízilabdát és a jégkorongot) támogassák. Természetesen nem önzetlenül teszik ezt: a támogatáshoz kapcsolt kedvezményekkel jobban járnak, mintha a pénzt adó formájában fizetnék be. Az „üzlet” a sportegyesületeknek is jó, a kormányzati kommunikáció szerint például ennek köszönhetően számos egyesület kerülte el a megszűnést. Az egyetlen „kárvallott” a költségvetés, amibe a gazdasági okokból amúgy is kevés társasági adóból így még kevesebbet fizetnek be a cégek; az Országgyűlés nemrég módosította is a vonatkozó rendelkezéseket.
A TAO-pénzek tehát közvetve ugyan, de közpénzek, amelyeket a sportegyesületek utánpótlás-nevelésre, versenyeztetési feladatok ellátásra, tárgyi eszközök beszerzésére, felújítására, infrastruktúrájuk fejlesztésre (például csarnokok építésére), személyi jellegű ráfordításokra és képzési költségek finanszírozására költhetnek el.
A Kormányportálon olvasható, hogy a 2012. június 30-ig kiállított támogatási igazolások alapján a cégek 744 településen 33,5 milliárd forinttal járultak hozzá az egyesületek működéséhez, fejlesztéséhez. A legtöbb (714) helyen a labdarúgásra, 153 településen a kézilabdára, 66-on a kosárlabdára, 34-en a vízilabdára, 19-en pedig a jégkorongra költöttek TAO-pénzeket. Ennek eredményeképp – a Nemzetgazdasági Minisztérium kimutatása szerint – 2012-ben 8,6 milliárd forint „bevételnövelő hatás” jelentkezett a költségvetésben, az érintett sportágakban pedig 15 százalékkal nőtt az igazolt versenyzők száma.