Jövő hét elején indul Szombathely harmadik szociális térképének elkészítése. Hogy mi a szociális térkép, hogyan készül, és mi célból, arról pénteken tartott sajtótájékoztatót a felmérés elkészítésével megbízott RHI Kft. ügyvezető igazgatója, Horváth Olga.
Jövő hét elején indul Szombathely harmadik szociális térképének elkészítése. Hogy mi a szociális térkép, hogyan készül, és mi célból, arról pénteken tartott sajtótájékoztatót a felmérés elkészítésével megbízott RHI Kft. ügyvezető igazgatója, Horváth Olga.
Senki ne lepődjön meg, ha azzal kopogtatnak hozzá a következő egy-két hónapban, hogy együttműködését kérik a város szociális térképének elkészítéséhez. November 22-től ugyanis kérdezőbiztosok keresnek fel 1500 szombathelyi háztartást, hogy feltegyék a kérdéseiket. A kérdések érzékenyek, a felkeresett családokban élők neméről, életkoráról, iskolai végzettségéről, megélhetésük forrásáról, jövedelmükről, ingó és ingatlan vagyonáról és hasonlókról. Ezek az adatok ahhoz szükségesek, hogy legyen egy kép Szombathely városának társadalmi szerkezetéről, amelyre szociális (és egyéb) stratégiák és intézkedések meghozásánál a döntéshozók (közgyűlés) támaszkodni tudnak.
Természetesen anonim a válaszadás, tehát senkinek nem kell attól tartania, hogy illetéktelenek kezébe jutnak azok az információk, amelyeket magáról és a családjáról (háztartásáról) megad a kérdezőbiztosoknak. Az adatokat feldolgozó szakemberekhez is csak a kérdőív válaszai kerülnek. Arra a kérdésre, hogy miért pont „őket” keresik fel, viszonylag egyszerű a válasz: a szociológusok által összeállított, a város népességének kor- és nembéli és egyéb jellemzőit figyelembe vevő szempontok alapján a népesség-nyilvántartó adja meg a felkereshető személyek listáját.
Mindezt azon a sajtótájékoztatón tudtuk meg, amit a szociális térkép elkészítésére kiírt pályázatot elnyerő vállalkozás, a Regionális Humán Innováció Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Horváth Olga és munkatársai tartottak. Megtudtuk, hogy ugyanazon szakemberek alkotta csapat készíti most is a szociális térképet, akik az előző kettőt: Éliás Zsuzsa szociológus, megbízott tanszékvezető, Némethy Szabolcs, valamint Szabó Orsolya szociológusok, és természetesen a projekt felelőse, Horváth Olga.
Arra a kérdésre, hogy mi a szociális térkép célja és haszna Némethy Szabolcs elmondta, hogy az adatok alapján lehet például prognosztizálni, hogy mennyit kell költeni a közeljövőben szociális támogatásokra, vagy például milyen feladatokkal kell szembenézni az elvándorlás miatt magukra maradt idősekkel kapcsolatban, de használták ezt a döntéshozók a közelmúltban például a Távhő-díjak megállapításánál is. Hozzátette azt is, hogy mivel ez már a harmadik szociális térkép – a 2005-ben és 2007-ben elkészültek után – a szakemberek nem csak a pillanatnyi állapotról tudnak felmérést készíteni, hanem a két előző tanulmány alapján tendenciákra, folyamatokra is tudnak következtetni.
Nem csak az 1500 fős mintát keresik meg, hanem ötszáz olyan embert is, akik szociális szolgáltatásokat igénybe vesznek. Őket a szociális szervezetek munkatársai kérdezik.
A tanulmány bruttó 4,9 millió forintba kerül. Horváth Olgától megtudtuk, hogy a legjelentősebb költség a negyven kérdezőbiztos kifizetése, a kisebb tétel az elemzés megírása. A kérdezőbiztosok részben az előző szociális térképnél már tapasztalatot szerzett kollégák, részben főiskolai hallgatók. Az ő munkájuk a legnehezebb, mert sokszor bizalmatlanul fogadják őket a felkeresett családok. Az igazgató arra kéri a polgárokat, hogy a megbízó levelüket és személyi igazolványokat felmutató kérdezőbiztosokat fogadják bizalommal, és válaszoljanak a kérdéseikre, ezzel maguk is alakíthatóivá válnak a város döntéseinek. A kérdezőbiztosok magukkal viszik Puskás Tivadar levelét is, amelyben a polgármester azt kéri, hogy a felkeresett szombathelyiek működjenek együtt a kérdezőbiztosokkal.