A jelenlegi három kar helyett augusztus 1-től kettő működik tovább.
A tavalyi 918 tanulóhoz képest az idén 586 elsőéves tanulhat szeptembertől az intézményben, amely a jelenlegi három kar helyett augusztus 1-től kettővel működik tovább. Erős pedagógusképzés és gépészmérnök szak is lesz.
Bár a Savaria Egyetemi Központban péntek délelőtt a ponthúzást követő sajtótájékoztató elsősorban az úgynevezett általános felvételi eljárás eredményeiről szólt, megkerülhetetlen volt a szerkezeti átalakítások kérdése, hiszen a magyar felsőoktatásban végbemenő jelentős változások a Nyugat-magyarországi Egyetemet és annak szombathelyi karait is érintik. De haladjunk sorban.
2013-ban eddig (a pótfelvételi eljárás után ez a szám némileg felfelé változik) több mint 1700-an 3000 jelentkezést nyújtottak be a SEK Bölcsészettudományi, Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi, valamint Természettudományi Karára.
Közülük 730-an jelölték meg első helyen valamelyik képzést. Tavaly ez a szám nagyjából 3000, 5000 és 1181 volt, ami már az egy évvel korábbi adatokhoz képest is jelentős (nagyjából 30 százalékos) csökkenést jelentett.
A képen balról jobbra: Németh Péter, a Tanulmányi, Szolgáltató és Informatikai Központ vezetője, Dr. Polgár Tibor, az MNSK dékánja, Horváthné dr. Molnár Katalin, a SEK elnök-dékánja, Dr. Gyurácz József, a TTK dékánja
Az ok egyszerű: míg tavalyelőtt 53 500-an, addig tavaly csupán 33 927-en kezdhették egyetemi, főiskolai tanulmányaikat államilag támogatott képzésben. A csökkenések tehát az országos tendenciákhoz hasonló mértékűek.
A jelentkezők nappali tagozaton az összes és az elsőhelyes jelentkezések esetében is a sporttudományi képzéseket, az anglisztika és a műszaki menedzser alapszakokat, valamint a tanító szakot tartották a legvonzóbbnak. A levelező tagozaton az első helyes jelentkezések száma a tanári szakokon volt a legmagasabb; a várakozásoknak megfelelően itt erősen megjelent az intézményi kötődés, vagyis nagy számban tértek vissza a korábban végzett hallgatók, hogy magasabb végezettséget szerezzenek.
A felvételi eredményekről számokban:
| Kar | Állami ösztöndíjas | Önköltséges | Össz |
| BTK | 168 | 17 | 185 |
| MNSK | 228 | 14 | 242 |
| TTK | 148 | 11 | 159 |
| Össz | 544 | 42 | 586 |
A Savaria Egyetemi Központ karai az általános felvételi eljárás eredményei alapján 63 képzést indítanak (azért ilyen sokat, mert minden szakpár külön képzésnek minősül). A legmagasabb hallgatói létszám az anglisztika alapképzési szakon jelenik meg, ezen 44 fő kezdheti meg nappali tagozaton a tanulmányait.
A legtöbb pont – 440 – a BTK szlavisztika (horvát) levelező képzésére való bekerüléshez kellett. Az MNSK osztatlan 10 féléves ének-zene tanár, valamint rajz- és vizuáliskultúra-tanár szakjai esetében 398, a TTK osztatlan, ugyancsak 10 féléves biológiatanár (egészségtan), történelemtanár és állampolgári ismeretek tanár szakjára 368 ponttal lehetett bekerülni.
A kari átlagpontszámokat tekintve alapképzési szakokon 319 ponttal a Bölcsészettudományi Kar vezet, 307 ponttal a második a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar, 258 ponttal a harmadik a Természettudományi Kar; alapképzésben és osztatlan képzésben legalább 240 pont kell a felsőoktatásba kerüléshez, ami nagyjából közepes tanulmányi eredménnyel elérhető.
Dr. Gyurácz József, a TTK dékánja szerint nem látszik a fordulat a természettudományos szakok esetében, vagyis a kormányzati szándékkal ellentétben nem nőtt a jelentkezők száma; a SEK-en például a fizika és a kémia szak a 2014/2015-ös tanévben az alacsony ponthatárok ellenére sem indul. Ha egy diák fogékony a természettudományokra, akkor nem az alacsony fizetést kínáló tanár szakokra jelentkezik, hanem a műszaki képzéseket választja – fűzte hozzá a dékán.
Horváthné dr. Molnár Katalin elnök–dékán felhívta a figyelmet: nem véletlen, hogy az anglisztika szakra sokan jelentkeztek, hiszen ehhez eddig is emelt szintű érettségi vizsgát kellett tenni. Míg a bölcsészettudományi szakok esetében csak az idei évtől él ez a követelmény, ezért a korábbi években népes magyar, kommunikáció és médiatudomány, történelem, vagy éppen informatikus könyvtáros szakok sok jelentkezőtől estek el, illetve több el sem indult. Ráadásul idén rengeteg bizonytalanság fakadt a felsőoktatás egészének változásaiból, kezdve attól, hogy későn jelent meg a felvételi tájékoztató, egészen addig, hogy számos dolog (például a pedagógus hallgatók havi 20–75 ezer forintos plusz ösztöndíja) egyszerűen nem került be a köztudatba. Ilyen jelentős változások utoljára a bolognai folyamat bevezetésekor történtek a felsőoktatásban – mondta az elnök–dékán.
Ahogy arról fentebb írtunk, a sajtótájékoztatón szó esett az intézményre váró szerkezeti átalakításokról is. Ezek egyik leglátványosabbika, hogy augusztus 1-től két karral működik tovább a Savaria Egyetemi Központ: Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar néven egyesül a Bölcsészettudományi és a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar, a Természettudományi Kar pedig az eddigi nevén folytatja a munkát.
Az egyetemi központ klasszikus pedagógusképző szakjai a regionális pedagógusképző központi szerepből adódóan megerősödnek, illetve visszaerősödnek; a szombathelyi felsőoktatás több mint ötven éves történelmében a tanító képzéstől a tanár szakokig terjed a széles képzési paletta, s a Nyugat-magyarországi Egyetem egészét tekintve is erős a pedagógusképzés, az idén felvettek 29 százaléka lesz óvodapedagógus, tanító vagy tanár.
A szombathelyi egyetem „új lába” a gépészmérnök-képzés – az akkreditációtól függően – 2014-es vagy 2015-ös elindítása. Ezt a megye legjelentősebb cégei, a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ, valamint a megyeszékhely egyaránt kezdeményezte. Mint ismeretes, a rendszerváltásig Szombathely gazdaságában a könnyűipar dominált, hiszen a város osztrák határhoz való közelsége miatt a nehézipar nem települt ide. Az 1990-es évek elején jelentős változások történtek a megyeszékhely iparszerkezetében: a könnyűipari cégek a rendszerváltás éveiben felszámolták helyi tevékenységeiket, és megvetette lábát az elektronikai ipar, ami napjainkra fejlesztő, illetve termelő tevékenység híján leépült. A jelen: a városban mind fontosabb a gépipar, ám ha a cégek nem telepítik Szombathelyre fejlesztő központjaikat, valamint nem kezdenek termelő tevékenységbe, erre az ágazatra is a leépülés vár. Ezt csak szakemberek képzésével lehet elkerülni, aminek a bázisa a Savaria Egyetemi Központ lesz.
Vissza a felvételi eredményekhez: azok, akiket nem vettek fel, a pótfelvételi eljárás keretében, újra nekifuthatnak, igaz, már csak költségtérítéses képzésekben tudnak gondolkodni. A SEK 81 képzésben (20 alap- és felsőoktatási szakképzési szakon, 31 mesterképzési szakon és szintén 31 osztatlan tanárképzési szakpáron) hirdet pótfelvételit, amelyekre kizárólag elektronikus úton lehet jelentkezni. Idén nyáron is lesz nyílt nap az egyetemen, augusztus 1-jén 11 órától a C–épület aulájában, július 29-től pedig ugyanitt felvételi pont várja a továbbtanulni szándékozókat minden hétköznap 8.30 és 13 óra között. A pótfelvételi részleteiről az intézmény honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők.