Pár pohár után már nem is annyira pesszimista az ember. Képek.
Pár pohár után már nem is annyira pesszimista az ember. Képek.
Kellemes, kedélyes, zenés, afféle családi vasárnap délutánként zajlott Szombathely főterén az első magyar dal napja. Pár pohár után már nem is annyira pesszimista az ember.
Mielőtt az események közepébe vetem magam, kíváncsiságból megnézem, hogy minek van így szeptember közepén napja.
Nos, a teljesség igénye nélkül: mostanság van a büntetés-végrehajtás napja, a fizioterápia világnapja, az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napja, a limfóma világnapja, az elsősegélynyújtás világnapja, a keresztény egység napja, az ózon világnapja, a rokkantak napja, a gyermekek világnapja, a takarítási világnap, a magyar dráma napja és az autómentes nap. De tényleg a teljesség igénye nélkül.
Mindezeket figyelembe véve, miért ne lehetne a magyar dalnak is napja, csakugyan ráfér, hogy legyen neki, még akkor is, ha kicsit olyan az ez egész, mint amikor egy gyerekre az év 364 napján nem nagyon néznek rá az elfoglalt szülők, hogy aztán a szülinapon próbálják kompenzálni a dolgot.
A magyar daloknak persze nemcsak az a bajuk, hogy nem foglalkoznak velük, ezer más ág is húzza őket, a történelmileg borzalmas ízlésű közönségtől kezdve a kulturális döntéshozók és piaci szereplők kontraszelekciójáig, egy olyan helyzetet eredményezve, ahol az értékek szinte láthatatlanok, ami meg látható, azt nem biztos, hogy annyira kellene mutogatni.
No de ne szomorkodjunk, ünnep van.
Mindenesetre Presser Gábor kezdeményezésére ilyen környezetben született meg 2008-ban a magyar dal napja. Első évben a Sziget inkubátorában kapott egy kis infúziót, majd tavaly, kibújva onnan, virágzásnak indult. 2009-ben 25, idén már 33 helyszínen zajlottak az események, melyek döntő része ingyenes koncertek formájában realizálódott.
Szombathely egyike volt annak a tíz vidéki városnak, ahol 2010-ben volt magyar dal napja, amely tavaly óta fix időpontot is kapott: szeptember második vasárnapját.
Hogy miért nem mondjuk szombat, azt nem tudjuk.
Mindenestre a vasárnapi ebédet követő kezdési időpontkor, azaz fél háromkor mérsékelt napsütés és mérsékelt érdeklődés fogad a Fő téren. A hangszóróból Magashegyi Underground szól.
Viszont ahogy süt ki a nap, úgy gyülekeznek egyre többen a téren, és amikor Meggie és Géza mikrofonba, harmonikába és a Mindenki másképp csinálja című LGT-számba csap, szűk százan lehetünk jelen, de a létszám hamar megduplázódik.
Meglepetésre még - az alapjárton nem túl aktív - szombathelyi közönséget is megénekeltetik, néhány közülük táncra is fakad. Nekem meg az jár az eszembe, hogy ha nagyon felgyűrnék az inget, a szombathelyi énekesnő és a zenész-újságíró duója lazán elvinné az egész estét.
Aztán nagyjából óránként követik egymást a fellépők, először a karakteres gitárjátékkal örvendeztető szombathelyi Violet Eye, majd Lovasi András egyik szimpatikus köpönyegéből előbújt zalai Kocsmazaj, aztán a szombathelyi Voler Mouche (róluk már korábban részletesen írtunk).
Itt jegyezzük meg, hogy a magyar dal napjának egyik lényege, hogy a már ismert nevek mellett lehetőséget és teret biztosít a helyi tehetségeknek is.
A nap fénypontját - ahogy az sejteni lehetett – a két „sztárzenekar” jelenteti.
A közönség által kissé túlértékeltnek tűnő helyi bulizenekar, az Ocho Macho koncertjére alaposan megtelik a tér, és sokan maradnak a befogadás szempontjából kissé nehezebb diót jelentő, de a slágerzenétől mégsem oly távol levő Heaven Street 7 napzáró produkciójára is.
Mi közben nyitunk egy pezsgőt, és ráfogjuk, hogy az ünnepre iszunk. Néhány pohár után úgy gondoljuk, hogy annyira nem is reménytelen ez a magyar dal dolog.
A magyar dal napja: helyesírási tanácsadó
Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepeket, a nevezetes napokat, a rövidebb-hosszabb időszakokat, a történelmi eseményeket jelentő szavakat, szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike, anyák napja, május elseje, mindenszentek, karácsony, húsvét, nemzeti ünnep; a honfoglalás, a mohácsi vész, a bécsi kongresszus, a szabadságharc, az ónodi országgyűlés, a francia forradalom; stb.
A magyar helyesírás szabályai (súgó változat: Taracsák Gábor 2002.)