Szinte biztos, hogy ön nem feketén dolgozik

580 ezer vállalkozás található a cégnyilvántartásban, ezek alkalmazottaik körülbelül tíz százalékát, nagyjából 400 ezer embert foglalkoztatják feketén, azaz nem jelentik be őket. Szombathelyen, illetve Vas megyében viszont nagyon jó a helyzet.

Mindez egy, a Feketelista.hu által elkészített anyagból derül ki, amelyet a portál a NAV adatai alapján állított össze, hogy kiderüljön, melyek azok a megyék és városok, ahol a leginkább jellemző a feketemunka.

Általánosságban elmondható, a két éven belüli többszörös jogsértők (csak ezek nevét hozzák nyilvánosságra) száma évről évre növekszik. 2012-ben 1014, 2013-ban 1290, 2014-ben 1724 név szerepelt a „listán”, amely az idén 1062 új névvel bővült.  

Talán nem véletlen, hogy a gazdaságilag gyengébb megyék a „legfertőzöttebbek”. Az alábbi táblázatból emellett még az is kiderül, hogy Vas megye viszont Somogy megyével „vetélkedik” a legkevésbé „fertőzött” megye képzeletbeli címéért. (A számok azt jelentik, hogy hány cégnél találtak feketemunkást a revizorok.)

megye	2013	2014	2015. szeptemberig
Bács-Kiskun	71	96	60
Baranya	24	41	32
Békés	31	50	44
Borsod-Abaúj-Zemplén	77	115	61
Budapest	385	501	308
Csongrád	58	81	55
Fejér	53	53	36
Győr-Moson-Sopron	36	75	51
Hajdú-Bihar	67	86	58
Heves	39	43	21
Jász-Nagykun-Szolnok	41	46	31
Komárom-Esztergom	35	48	20
Nógrád	19	33	19
Pest	155	214	101
Somogy	16	14	15
Szabolcs-Szatmár-Bereg	75	80	56
Tolna	21	24	17
Vas	16	17	13
Veszprém	43	58	33
Zala	28	49	31
összesen:	1290	1724	1062

(Forrás: Feketelista.hu)

A nagyvárosok közül Szombathely is ott van a legtörvénytisztelőbbek között.

város	2013	2014	2015. szeptemberig
Debrecen	39	48	32
Győr	15	34	15
Kaposvár	2	4	8
Kecskemét	16	17	20
Miskolc	44	53	32
Nyíregyháza	24	30	24
Pécs	17	22	16
Szeged	27	40	28
Székesfehérvár	16	12	9
Szombathely	9	9	6
Tatabánya	10	6	5
Veszprém	9	16	4
Zalaegerszeg	9	11	8

(Forrás: Feketelista.hu)

A munkaügyi ellenőrzések tanúsága szerint az elmúlt három esztendőben – 2012 és 2014 között – mintegy 70 százalékkal nőtt azoknak az ellenőrzött cégeknek az aránya, amelyek be nem jelentett dolgozókat foglalkoztattak. Az ezzel kapcsolatos hatósági elmarasztaló határozatok száma ezen idő alatt megkétszereződött.

Árnyalja némileg ezt a képet az ellenőrzések alacsony száma: a munkaügyi hatóság szemlátomást nem tud mit kezdeni az óriási feketepiaccal, így a cikk első soraiban szereplő számok az elvégzett ellenőrzéseken alapuló, igen reprezentatív becslésen alapulnak.

A revizorok 2012-ben mindössze 1014, tavaly viszont 1724 gazdasági társaságnál bukkantak feketén dolgozókra.

A kép az idén sem változott; az első hat hónapban az összesen 580 000 gazdasági vállalkozás közül 9738 munkáltatót ellenőriztek a Nemzeti Gazdasági Minisztérium foglalkoztatásfelügyeleti főosztályának revizorai, és 62 százalékuknál állapítottak meg különböző munkaügyi hiányosságokat.

Az ellenőrzés több mint 44 ezer munkavállalóra terjedt ki; 67 százalékuk esetében tártak fel különféle munkajogi szabálytalanságot. Ezek 14 százalékát bejelentés nélkül foglalkoztatták; tavaly ez az arány 11 százalék volt.

Mi a feketefoglalkoztatás?

Klasszikus a szerződés és/vagy a munkaviszony adóhatósághoz történő bejelentése nélküli foglalkoztatás. A szabálytalanságok jelentős része az úgynevezett egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódik. Gyakori, hogy a lehetőségekkel visszaélve, a munkavállalót a bejelentett napokon kívül is foglalkoztatják, vagy csak a tényleges munkavégzés megkezdését követően jelentik be. Sok esetben – a kisebb adóterhek miatt – olyan munkaerőt alkalmaznak, akinek az egyszerűsített foglalkozáshoz nem lenne joga.

Az ellenőrök érthető módon döntően a „legszennyezettebb” ágazatokat próbálják „kiszűrni”. Első helyen említik az építőipart, ahol a feketemunkások aránya az idén a tavalyihoz képest 3 százalékkal csökkent ugyan, de még mindig eléri a 34 százalékot. A személy- és vagyonvédelmi cégeknél ez az arány változatlanul 14, kereskedelemben pedig 11 százalékon áll. Nem véletlen, hogy az összes ellenőrzés mintegy háromnegyede erre a négy ágazatra koncentrált. A vendéglátó szektorban egy év alatt 8-ról 10 százalékra nőtt a feketén dolgozók aránya. A mezőgazdaságban ez az adat maradt a korábbi 7 százalékon, a feldolgozóiparban viszont sikerült 8 százalékról 5 százalékra csökkenteni.