A magyar sajtóban szinte észrevétlen maradt a vidékfejlesztési minisztérium múlt heti közleménye a Magyar Élelmiszerkönyv változásáról.
Pedig a sörpiacon akkora változásokat hozhat, mint a pálinkapiac esetében a „pálinka” elnevezés korlátozása.
Olvasóinknak talán még rémlik a tavaly nyári sörteszt-sorozatunk. Ezt úgy indítottuk, mint kívülálló amatőr sörkóstolók szórakoztató próbálkozása, hogy rövid időn belül roppant komoly szakmai és gazdasági kérdésekbe ütközzünk.
Emellett hamar kirajzolódott a magyar sörfogyasztók általános tudatlansága is, és rájöttünk, hogy korábban mi is ide tartoztunk.
Közel egy évvel ezelőtt publikáltuk a Kukoricadara a sörben: próbáltunk tájékozódni, avagy hogyan lesz a könnyed témából komoly című írásunkat, amelyben igyekeztünk óvatosan, de tárgyilagosan megfogalmazni, hogy mire is jutottunk sörügyben.
Német sörök: ezekben nincs kukoricadara
Hízelegne hiúságunknak, ha el tudnánk hinni, hogy az elmúlt év azzal telt, hogy eme komoly tényfeltáró és szemnyitogató cikket lázasan fénymásolták egymásnak a budapesti irodák illetékesei, majd éjt nappallá téve azon törték a fejüket, hogy hogyan lehetne annak sugalmazását beépíteni a Magyar Élelmiszerkönybe.
Gyanítjuk, más is közrejátszott. Mindenesetre a vidékfejlesztési minisztérium néhány nappal ezelőtt azt közölte, hogy „ezentúl nevében is meg kell különböztetni a sörtől azokat a termékeket, amelyekhez az érlelést, szűrést követően annak ízét, illatát, színét, jellegét megváltoztató bármilyen anyagot hozzáadnak, és ezáltal lényegében egy új terméket hoznak létre. Nevük akkor tartalmazhatja a „sör” kifejezést, ha a gyártó a fogyasztó számára egyértelművé teszi, hogy a sör csupán a készítmény egyik alkotóeleme. Így lehet majd például: sörkeveréket, sörmixet, vagy sörtartalmú italt árulni”.
Az indoklásban az szerepel, hogy „az utóbbi időben több olyan termék is megjelent a piacon, amelyek az irányelv által szabályozott termékcsoportba nem sorolhatók.”
Sem a hír, sem az eredeti dokumentum (Vidékfejlesztési Értesítő) nem részletezi, hogy pontosan miféle termékektől vonják így meg a „sör” elnevezést, de gyaníthatóan a nagyon alacsony árfekvésű italok és az ízesített sörök alsóbb kategóriái esnek áldozatul a jogi változásnak. (Ugyanakkor a sör kategórián belül lesz külön „ízesített sör” alkategória is, de ezt sem lehet utólag, az érlelés után „létrehozni”.)
Fogalmak:
Sör: Malátából, valamint pótanyagokból vízzel cefrézett, komlóval ízesített, sörélesztővel erjesztett, szén-dioxidban dús, általában alkoholtartalmú ital.
Ízesített sör: Olyan sör, amelyhez az íz hatás kialakításához a komló helyett vagy mellett egyéb ízesítőanyagot is felhasználhatnak. Ezen termékek részletes jellemzőit a gyártmánylap rögzíti.
Ami a pótanyagot illeti, fontosnak tartjuk a következő mondatot:1. Termék meghatározás
A különleges minőségű sörök olyan, más söröktől megkülönböztethető, különleges tulajdonságokkal rendelkező termékek, amelyek a fogyasztók számára előállítási módjuk, összetételük, érzékszervi és egyéb tulajdonságaik miatt további hozzáadott értéket jelentenek. A különleges minőségű sörökre jellemző, hogy kizárólag természetes anyagokat tartalmazhatnak.
2. Felhasználható összetevők
Különleges minőségű sörökhöz pótanyagok és adalékanyagok nem használhatók.
Pótanyagok: A sörlé szárazanyag-tartalmának legfeljebb 30%-a származhat pótanyagból, amelyek: Sörárpa, csírátlanított kukoricaőrlemény, rizs, egyéb szénhidráttartalmú termékek