Titokkérdések és röpködő milliók a gazdasági bizottság ülésén

Hétfőn délután ülésezett a teljesen újjáalakult szombathelyi pénzügyi és gazdasági bizottság. Az Alont – - különösen a SZOVA Zrt. idei beszámolója érdekelte, újat viszont a Kőszegi utcai parkolólemezről tudtunk meg. Extraként némi titokvédelmi és összeférhetetlenségi kérdések is felmerültek.

Hétfőn délután ülésezett a teljesen újjáalakult szombathelyi pénzügyi és gazdasági bizottság. Az Alont – - különösen a SZOVA Zrt. idei beszámolója érdekelte, újat viszont a Kőszegi utcai parkolólemezről tudtunk meg. Extraként némi titokvédelmi és összeférhetetlenségi kérdések is felmerültek.

Parkolólemez még mindig parkolópályán

A pénzügyi és gazdasági bizottság (PGB) tájékoztatást kért a Kőszegi utcai parkolólemez ügyében a beruházó és telektulajdonos ITP Royal Kft-től. Mint azt már megírtuk, ez év novemberére el kellett volna elkészülni a parkolólemeznek az önkormányzattól három éve megvásárolt telken. A szerződés szerint ha ezt nem teljesíti a kft., a város élhet visszavásárlási jogával 2010 végéig. Azért kérették be a céget a bizottság elé, hogy meggyőződjenek arról, van-e realitása, hogy felépül a parkolólemez, és ha igen, akkor mikor.

Jelen pillanatban (bár ezzel ellentétes tartalmú sajtóközleményt kaptunk korábban) nem rendelkezik a kft. érvényes jogerős engedéllyel, mert az első fokú határozatot megtámadta egy bank. A másodfokú eljárás most folyik. Varga Gábor, az ITP Royal képviselője elmondta, a bankkal megegyeztek, visszavonja a fellebbezést, ezután megkaphatják az engedélyt. Pénzügyi garanciaként egy indikatív pénzintézeti ajánlatot tudott felmutatni, amelyet a beruházásban befektetőként résztvevő partnere bocsátott a rendelkezésére. Csermelyi András tanácsos (MSZP) kérdésére elmondta, hitelígérvénnyel csak akkor tud szolgálni, ha megvan a jogerős építési engedély – és persze ha a város felfüggeszti visszavásárlási jogát 2010-végéig, amikorra feltehetően elkészül az építmény. A bizottság határozatot nem hozott.

Kínpadon a SZOVA

A SZOVA első félévi gazdálkodásának eredményeiről már írtunk a cég sajtótájékoztatója alapján. Molnár Miklós, a bizottság új elnöke kifogásolta (Pro Savaria), hogy a tulajdonos tájékoztatása és a jelentés elfogadása előtt hozta nyilvánosságra adatait a zrt. Kovács Előd szerint könyvvizsgáló által ellenjegyzett, végleges adatokról van szó.

A Hemóval kapcsolatos eddigi kiadásokról Csermelyi András érdeklődött. Megtudtuk, az ide-oda passzolgatások (csere, apport) során csak az illeték több mint 50 millió forintnyi terhet jelentett a zrt-nek, nem is beszélve egy 12 millió forintos tervezési díjról, és egyéb tervezői, szakértői és bonyolítói díjazásokról.

Molnár Miklós leginkább a sajtóban nyilvánosságra került szerződéseket firtatta. Kovács Előd megerősítette, hogy ezek helytállóak, készül a teljes kimutatás a vállalkozói szerződésekről, de arról, hogy ezt a bizottság és a nyilvánosság elé tárják-e, majd a zrt. felügyelő-bizottságától (feb) kérnek állásfoglalást, mert üzleti titkokat tartalmaz a lista, és ezek nyilvánosságra hozatalára vonatkozóan nem találtak jogi kötelezettséget a cégnél.

Molnár Miklós ezután némiképp malíciózusan arra kérdezett rá, hogy azt megkérdezheti-e hogy az egyéb ráfordítások alatt szereplő 532 millió forint mire ment el, és mennyit használt fel a cég a százmilliós reklám-pr keretből. (32 milliót.)

Marton Zsolt (Fidesz) szerint nem lehet elvonni a jogot az önkormányzat gazdasági bizottságától a szerződésekbe való betekintésre, ez eddig sem volt gyakorlat.

Nemény András (MSZP) javasolta, hogy a beszámoló elfogadásánál ne szavazzon az, aki érintett a SZOVA ügyben, azaz üzleti viszonyban áll a SZOVÁ-val. Molnár Miklós ezt feltette szavazásra, nem fogadták el, de teljesen feleslegesen szavaztatott, mert benne van a bizottság ügyrendjében, hogy aki érintett, az nem szavazhat. Ezt utóbb fel is olvasta. Eme két felesleges kör után a beszámolót nem fogadta el a bizottság.

Mi a titka az önkormányzati cégeknek?

Gyakorlatilag a közpénzből gazdálkodó szervezeteknek, legyenek azok akár gazdasági társaságok, alig lehet titkuk. Legalább is erre a következtésre jutottunk az adatvédelmi biztos honlapján keresgélve.

Ügyszám: 1028/K/2007-2. :
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. § 4. pontja szerint „közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.”

Az Avtv. a közérdekű adatok hozzáférhetővé tételével kapcsolatban a következőket tartalmazza: „19. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. (…)

(6) A közérdekű adatok megismerésével és nyilvánosságával összefüggésben az üzleti titok megismerésére a Polgári Törvénykönyvben foglaltak az irányadók.”

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában közfeladatnak minősül az az állami, helyi önkormányzati vagy országos kisebbségi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról - törvény vagy önkormányzati rendelet alapján - az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. (…) Az elmúlt években gyakran felmerült az a kérdés, hogy a közfeladatot ellátó szervek által kötött szerződések nyilvánossága nem sért-e a vele szerződő fél üzleti titkait.

A Ptk. az üzleti titokról a következőképpen rendelkezik:

„81. § (2) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené, vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

(3) Nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.”

Álláspontom szerint a fenti szabályok akkor is alkalmazandók, ha egy közfeladatot ellátó szerv e feladatának ellátása érdekében vállalkozási tevékenységet is folytat, ezért a költségvetésen kívüli jövedelmei is vannak. Engedje meg, hogy utaljak arra, hogy az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 96. §-a még a költségvetési szervek számára is lehetővé teszi, hogy – az alaptevékenységük ellátását nem veszélyeztető módon és mértékben - vállalkozási tevékenységet folytassanak. E kiegészítő tevékenység ürügyén azonban a költségvetési szervek nem zárhatják el a gazdálkodásukkal, ezen belül a vállalkozási tevékenységükkel kapcsolatos információkat a nyilvánosságtól.”