Szombat délután kevésnek bizonyultak a székek a kőszegi Margaréta Panzió nagytermében a Jobbik – a mérések szerint az ország harmadik legnépszerűbb pártja - és a Magyar Gárda elnökének lakossági fórumán. Vona Gábor szerint szégyen, hogy itthon kínai fokhagymát kell vennünk. A politikussal a fórum előtt beszélgettünk.
ALON: Összefoglalná röviden, hogy mi is ez a kőszegi rendezvény?
Vona Gábor: Az Európa Parlamenti választás kampányában vagyunk, ezért vagyunk itt Kőszegen, ami után Körmendre is megyünk. Az a célunk, hogy elmondjuk a Jobbik elképzeléseit, illetve hogy meghalhassuk a kérdéseket, véleményéket. Megpróbáljuk meggyőzni az embereket arról, hogy június 7-én a Jobbikra szavazzanak, mert szükség van egy olyan pártra, amely a magyar nemzeti érdekeket keményen és markánsan védi az Európai Parlamentben, aztán később a magyar Országgyűlésben is. Ez ugyanis ma Magyarországon hiánycikk.
Összefoglalná, hogy miről fog beszélni kőszegi lakossági fórumon?
Először Szilágyi György, a Nemzeti Egyletek főkoordinátora fog beszélni. Ezek az egyletek szabad civil kezdeményezések, baráti körök szerveződése. Én három dologról szeretnék beszélni: a gazdasági helyzetről és az ebből kivezető úrtól, a közbiztonság helyzetéről és nemzettudat újjáépítéséről.
A Jobbik hogyan képzeli el a válságból való kilábalást?
Tabukérdésekhez nyúlnánk hozzá, mint például az államadósság, amit mi újratárgyalnánk.
Ez a kérdés újra és újra előjön.
Mert elő kell, hogy jöjjön, belerokkan Magyarország, ha ránk kényszerítik, hogy teljes egészében visszafizessük. Legalább a részbeni leírását el kell érni, és ez nem a valóságtól elrugaszkodott elképzelés, volt erre már példa a történelemben.
Újra kell gondolni a bankrendszert is, a Magyar Nemzeti Bank működését célszerű volna a magyar nemzet érdekeihez igazítani, emellett felállítani egy olyan kereskedelmi bankot, amely teljesen magyar tulajdonban van és a magyar emberek nyugodtan rábízhatják a betéteiket, mert tudják, hogy pénzük biztonságban van, ráadásul a nemzet érdekeit szolgálja.
Harmadik dologként a piacaink visszaszerzése lenne. Magyarország földrajzi adottságai olyanok, hogy harmincmillió embert tudnánk élelmezni, úgy gondolom, szégyen, hogy kínai fokhagymát kell vennünk, amikor mi is nagyon jó fokhagymát tudunk termelni. Nyilván ez csak egy kiragadott példa. Legalább a hazai piacot szerezzük vissza magunk számára, aztán a külföldieket is Oroszországban, Kínában, Japánban, Indiában. A magyar mezőgazdaságnak kelet felé kellene piacokat találni, mert ez munkahelyeket teremtene. A mezőgazdaságot kulcskérdésnek tartjuk, és szégyennek, hogy az EU-csatlakozás óta az ágazat szisztematikus leépítése folyik.
A költségvetés kapcsán a megszorításokat mi a luxusnak, a politikai fényűzésnek és korrupciónak a lenyesésével tartanánk elfogadhatónak. Ha Lengyelországban meg tudták azt a törvényt hozni, hogy egykori káderek nyugdíját visszavették a minimálnyugdíjra, a akkor nálunk is valahol itt kellene kezdeni a lépéseket. Bajnai Gordon azt mondta, hogy sírjunk együtt és nevessünk együtt. Hát eddig őt csak nevettek, úgyhogy most sírjanak inkább ők.
Ez elég lenne a válságból való kilábalásból?
Hogy elég vagy nem, azt akkor tudnánk eldönteni, ha mindezt végre tudnánk hajtani. De biztosan több lenne, mint amit most a kormány próbál, hogy a magyar embereket beletaszítja a teljes megsemmisülésbe. Már az államadósság körüli haladék is nagyon sokat segítene a magyar gazdaságon.
Nincs valami ellentmondás abban, hogy a Jobbik EU-szkeptikus párt, de mégis indul az Európai Parlamenti választásokon?
Nincs. Az Európai Parlamentben van nagyon sok európai politikus, akik szkeptikusak, igaz, szeretik magukat, ahogy mi is, EU-realistának hívni. Európa-pártiak vagyunk, fontosnak tartjuk az egységet, de más irányt képzelünk el. Mi a nemzetek Európájában hiszünk, abban, hogy az egységet a nemzetállamok függetlenségére, sokszínűségére kell építeni. Az nem fog működni, ha elvesszük az országoktól az önrendelkezést.
Van erre példa a világon, ami modellt önök elképzelnek?
Nem tudom megmondani, de az európai történelemre sincs példa a világon, ez egy speciális fejlődés, amibe ez az erőszakos föderalizmus nem illik bele. Csak a nemzetállamok önállóságát sokkal inkább figyelembe vevő szerves fejlődés hozhat megnyugtató egységet.
Ki kell lépni az EU-ból vagy az EU-nak kell más irányt adni?
Első lépésként az EU-t kell más irányba vinni, ha ez nem megy - ráadásul az irány a magyar érdekekkel ellentétes -, akkor nem tartom elképzelhetetlennek az EU-ból való kilépés felvetését sem.