Az idei évet a megújulás, 2012-t az elrugaszkodás, 2013-at az emelkedés, 2014-et pedig a gyarapodás évének nevezte Orbán Viktor hétfőn Budapesten, a Millenárison elmondott, hagyományos országértékelő beszédében.
A kormányfő szólt az új alkotmányról is, amely szerinte lezárja majd a múltat; továbbá kijelentette: mindenkinek, aki munkaképes, dolgoznia kell. Az MSZP szerint a miniszterelnök üres, halogató beszédet tartott. A konkrétumokat hiányolta a Jobbik és az LMP is.
A kormányfő szólt az új alkotmányról is, amely szerinte lezárja majd a múltat; továbbá kijelentette: mindenkinek, aki munkaképes, dolgoznia kell. Az MSZP szerint a miniszterelnök üres, halogató beszédet tartott. A konkrétumokat hiányolta a Jobbik és az LMP is.
A miniszterelnök szerint 2010 az összefogás éve volt, amellyel létrehozták a minden további remény alapját jelentő változást, 2011 a megújulás éve, amikor átszervezik és új alkotmányos alapokra helyezik Magyarországot, 2012 pedig az elrugaszkodás éve lesz, amikor az ország visszanyeri elvesztett egyensúlyi helyzetét. 2013 az emelkedés éve lesz, amikor láthatóvá válik, hogy Magyarország megindult felfelé, 2014 pedig a gyarapodásé, amikor az emberek kézzel fogható bizonyítékot kapnak arra, hogy az erőfeszítéseknek volt értelmük. Ez a terv, sokmillió magyar ember közös terve, amely nem a szocializmus ötéves terve, hanem egy lehetőség, de nem egy a sok közül, hanem az utolsó vagy az utolsó utáni, a sírból visszahozott lehetőség, a szakadék felé csúszó ember zuhanás előtti utolsó lehetősége - mondta.
Orbán Viktor beszédében Magyarország átszervezése kulcskérdésének nevezte az alkotmányt. Szerinte olyan új alaptörvényre van szükség, amely a magyar szellem megnyilatkozása, élesen elhatárolódik a magyarságot megnyomorító korszaktól, lezárja a múltat, valamint szilárd, végleges alapot teremt Magyarországnak, és ezzel biztonságba helyezi a jövőt; így lehet a megújulásból újjászületés.
Kitért arra is: ahhoz, hogy Magyarország legyűrje az államadósságot, mindenkinek, aki munkaképes, dolgoznia kell. "Nem mindenki azért munkanélküli ma Magyarországon, mert nem kap munkát. Nagy hiba lenne egyenlőségjelet tenni azok közé, akik dolgozni akarnak, de nem kapnak munkát, és azok közé, akik tudnának ugyan dolgozni, de úgy gondolják, hogy segélyen vagy egyéb állami juttatáson élni mégiscsak kényelmesebb, és amellett ebből-abból pénzt is lehet csinálni. Ha másból nem, hát tyúklopásból" - fejtette ki, kijelentve: gondoskodni kell méltó módon mindenkiről, aki nem képes munkából megélni, de csak azokról.
2011 a megújulás éve: a megújulás újjászületés, küzdelem, küldetés. Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok! - zárta szavait Orbán Viktor.
A miniszterelnök országértékelő beszédére reagálva Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője az elmúlt kilenc hónap bátor kormányzati lépéseit - a nyugdíjrendszer megmentését és az adórendszer átalakítását - emelte ki az MTI-nek. Mint fogalmazott: a kormányfő kettős szerepben mutatkozott be, a romeltakarító és veszélyre figyelmeztető, illetve a távlatokat és irányt mutató szerepben.
Harrach Péter kitért arra is, hogy a beszéd másik alapvető gondolata, fő üzenete a megújulás volt. E téren ugyan megmaradt az általánosságok szintjén, de mint a KDNP-frakcióvezető mondta, a részletek egy hét múlva várhatóak.
Az ellenzéki politikusok a beszéd után tett nyilatkozataikban a konkrétumokat hiányolták az országértékelőből.
A miniszterelnök üres, halogató évértékelő beszédet tartott - reagált Mesterházy Attila Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Az MSZP elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy ez a beszéd sokkal inkább hangulati előkészítése volt azoknak a megszorításoknak, amelyeket a kormány februárban-márciusban be akar vezetni, mintsem egy ország évértékelő beszéde.
A miniszterelnök csak problémákat vetett fel, és csak célokat sorolt, de nem mondta meg azokat a konkrét javaslatokat, hogy miként oldja meg a problémákat, és hogyan éri el azokat a célokat, amelyeket kijelölt az ország számára - jegyezte meg.
Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke azt mondta, Orbán Viktor országértékelő beszédét "a konkrétumok teljes hiánya miatt képtelenség értékelni".
A jobbikos politikus hangsúlyozta: pártja világos válaszokat várt volna a miniszterelnöktől Magyarország legégetőbb társadalmi problémáival kapcsolatban. Balczó Zoltán szerint Orbán Viktornak arról kellett volna beszélnie, hogy mi lesz az áprilisban lejáró kilakoltatási moratórium után, mikor és milyen módon áll fel a Nemzeti Eszközkezelő, lesznek-e és ha igen milyen változások az egészségügy, az oktatás és a kultúra területén, hogyan akarja a kormány hazacsábítani a külföldön élő magyar fiatalokat, vagy milyen módon akarja rábírni a kabinet a segélyekből élőket a munkavállalásra.
Az LMP-s Jávor Benedek úgy reagált: a kormányfő évértékelő beszéde gyakorlatilag semmilyen konkrétumot nem tartalmazott arról, hogy a kormány miként akar fellépni azon súlyos problémák ellen, amelyekkel az országnak szembe kell néznie.
A képviselő úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor "vagy nem tudja, vagy nem akarja elárulni", miként kívánnak szembenézni ezekkel a feladatokkal. Jávor Benedek szerint vagy nincsenek megoldási javaslatok, és "tovább folytatódik az a kormányzati politika, amit az elmúlt hónapokban tapasztaltunk, az alkalmi rögtönzések, ötletelések, a káosz politikája", vagy pedig nem merik az emberek elé tárni az elképzeléseket.
Orbán Viktor a meghívott vendégek előtt most tizenharmadik alkalommal elemezte az előző év eseményeit és az ország helyzetét a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére. A Fidesz elnöke 1999 óta minden év elején értékeli az elmúlt időszak eseményeit.s