Gördülékeny és unalomtól mentes pár óra volt. Czika László fotóival.
A mit illik felvenni és mit nem kérdéssel több száz ember szembesülhetett szombat este. Vagy éppen mégsem. Hiszen a szakadt farmer tornacipő kombinációtól a kisestélyiig minden belefért a kultúrharcos szombathelyieknek. Dresszkód nélkül is azért néha meghökkentő néhány ember igénye. Hogy mennyire lett presztízskérdés a koncerten való jelenlét, nem is adhatna rá jobb választ, minthogy úton útfélen ismerősökbe botlott az ember.
Radics Gigi a Savaria Szimfonikus Zenekarral karöltve lépett fel Szombathelyn az Agora Művelődési és Sportházban.
A kezdeményezésért nagy meghajlás jár Mérei Tamásnak, a Szimfonikusok igazgatójának. Tavaly ősszel a filmzenéket felelevenítő Hollywood Classics-on volt vendég a tehetségkutatót nyert fiatal lány. Annak sikerét továbbfejlesztve jött az ötlet, hogy Radics Gigit a helyi komolyzene nagyágyúival kellene összehozni.
Príma elképzelés volt, ami a tervek szerint folyatódik. A teltház kifejezés bármennyire is elcsépeltnek hangzik, alig akadt szabad ülőhely. Gigi pedig két és fél órán keresztül szegezte a székhez a közönséget.
A karmester a filmzenés estén is Gigivel dolgozó Pejtsik Péter volt.
Szép összhang alakult ki közöttük ez már ősszel is feltűnt, most is jó választás volt. Bármennyire szerkesztett profillal kerülnek ki a tehetségkutatók égető fényei alól az énekesek, hangjuk legalább van. Gondolok itt azokra, akik mögött pénzes mecénások vagy marketingguruk állnak képesség hiányában. Radics Gigi szerencsére a jó hang a televízióban, még jobb hang élőben vonalat képviseli.
Tényleg valami elképesztő erő szakadt ki a torkából a koncert első felében tíz centis magas sarkú cipőben és pink selyemruhát viselő énekesnőből.
A ruhák önmagukban is egy külön esztétikai kielégülést okoztak, és bennük Gigi maga volt a báj, a szexis nő és a hang egy személyben. Sokkal felszabadultabb volt a színpadon, mint korábban, így nemcsak élvezhetővé, hanem élhetővé tette az estét. A gúzsba kötött szombathelyi közönség csak a koncert végére engedett fel teljesen, bár akkor is sokan ülve maradtak.
Gördülékeny és unalomtól mentes pár óra volt, az apró bakikat ügyesen átugrotta és a maga oldalára állította, semmi fennakadást nem okozott.
Gigi vegyes tematikával érkezett. Az énekes nagy kedvence Beyonce, ha eddig valaki nem tudott volna róla, a tegnapi után már nyilvánvaló. Az amerikai sztár legnagyobb és legismertebb slágereit hozta el.
Nekem a legnagyobb extázis Gershwin Summertime-ja, Aretha Franklin Respect-je és a Dreamgirlsből ismert, Jennifer Hudson szám az And I’m telling you, I’m not going című dal közben volt. Ezek alatt tényleg beleremegett a gyomrom és nehézkessé vált levegőt venni.
A sztárvendég az ugyancsak a tehetségkutatók másik szériájából ismert, Kökény Attila volt.
Attila Gigivel a Diana Ross és Lionel Richie híres Endless Love című dalát énekelte.
Az angol mellett saját számokkal is kedveskedett az aranylemezzel büszkélkedhető énekesnő.
A hosszú percekig tartó tapsvihar után végül a Whitney Houston tiszteletére, az I will always love you-val búcsúzott a szombathelyi közönségtől.
Értékelés: 9/10
Fotó: Czika László