A városvezetés megvizsgálja, „hogy egyáltalán mi történt”. Mi meg kommentálunk.
Puskás Tivadar, a megyeszékhely polgármestere a sajtótájékoztatón elmondta, a város korábbi vezetése 2008-ban indította el a szentkirályi városrészre, 2010-ben a Vízöntő utcába tervezett energiatermelő beruházások előkészítését. Most pedig dönteni kell, hogy megépüljön-e az erőmű és a fűtőmű. Az érintett választókerület képviselői által jegyzett közgyűlési előterjesztés a beruházások elvetését javasolja majd a képviselőtestületnek.
Marton Zsolt alpolgármester, a kámon–herényi választókerület önkormányzati képviselője hangsúlyozta, mindkét beruházás esetében elmondható: a közgyűlés határozataiban is helyet kapott és a lakossági fórumokon is elhangzott, hogy a lakosság véleményének figyelembe vételével születik meg a projekteket támogató vagy elutasító képviselőtestületi döntés. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy annak idején mindkét projektet támogatták a pártok, s hozzátette, bízik benne, hogy most ugyanolyan egyöntetűen megszavazzák azok elvetését.
Sági József, a szentkirályi–gyöngyösszőllősi választókerület képviselője azt mondta, bár a képviselőtestület asztalára „számára jól magyarázható, érthető” javaslatokat tett le a szakma, a választott képviselőknek esküjükhöz hűen a választókerületük lakóinak döntését kell képviselniük, ezért „a szakmai álláspontokat félretolva” törvényszerű, hogy sem a bioerőmű, sem a biofűtőmű építését nem támogatják.
Arra az újságírói kérdésre, hogy a jövőben a fosszilis energiákat milyen energiaforrásokkal váltaná ki a városvezetés (hiszen ahogy azt a Vízöntő utcai lakossági fórumon Zsuffa László technológiai vezetőtől megtudtuk, a távhő jelenleg a szolgáltatott meleg körülbelül 90 százalékát gázmotorok segítségével állítja elő, az energiaár-emelkedések miatt azonban ez az arány tarthatatlan, mindenképpen csökkenteni kell, ráadásul a tervezett projektek egy energiatermelés-korszerűsítő koncepció részei voltak), Marton Zsolt közölte, a szakemberek sem értenek egyet abban, hogy a megújuló energiaforrások közül melyeket válasszák, a legtöbb vita éppen a biomasszát és a faaprítékot övezi. Szombathely előtt szerencsére több út áll, a geotermikus, a szél- vagy éppen a napenergia felhasználásában is lehet gondolkodni.
A sajtótájékoztatón az alpolgármestertől elhangzott még, hogy mivel a projektek előkészítését nem az önkormányzat végezte (a szentkirályit a SZOVA, a Vízöntő utcait a távhő), ezért a hivatal a teljes dokumentációt bekéri, hogy egyebek mellett a döntés-előkészítéseket, a döntéseket, az engedélyezési terveket megismerve szaldót vonhasson, illetve megvizsgálhassa, „hogy egyáltalán mi történt”.
Kapcsoló cikkek:
Alon-kommentár - Mi is történt?
Ha a politikusok nem tudnák, akkor mi elmondjuk. hogy „egyáltalán mi történt” Herényben. . Az történt, ami az országban már régóta történik, egyre durvábban és egyre nyilvánvalóbban. A szakmai kérdéseket háttérbe szorította a politikai szavazatszerzés és szavazatmegtartás kényszercselekvése. Fogalmunk sincs, hogy egy ilyen erőmű jó vagy nem jó, de valódi esély sem volt arra, hogy megtudjuk. A szombathelyi erőmű esetében ugyanazok a reflexek és gondolkodásminták dolgoznak, mint a rezsicsökkentési kampány vagy a áfacsökkentési aláírásgyűjtés esetében: a hatalom édes zamata és a hatalmon kívüliség keserű kenyere. Miközben a magyar politikus a választói akaratra hivatkozik, legtöbbször csak annyi történik, hogy kihasználja a választók lustaságát, tudatlanságát, a változástól való zsigeri félelmét. Igyekszik a víz felett maradni, aztán majd csak lesz valahogy. És minél nehezebb megélni szabadpiacon, annál csábítóbb a politika biztos megélhetést nyújtó kis öble. Ebből a szempontból jelentéktelen a bio vagy nem bio kérdése. (Mecseki)
Szombathelyi erőmű a lathatáron
Norvég biomassza erőművet terveznek szombathelyre
Sem a lakók, sem a politika nem akar már erőművet