Napi kvízadag érkezett - Csak a legjobbak adnak a legtöbb kérdésre helyes választ

Kvízek minden napra

Napikvíz Alíz

2026.09.18. 15:00

Földrajz, magyar irodalom, biológia, film, zene és nyelvi érdekességek keverednek ebben a 8 kérdéses napi műveltségi kvízben. Hanoitól és Fekete István műveitől az egyiptomi mau macskáig több egészen eltérő témában kell helytállnod. Még egy régi előadóművészi elnevezés jelentésére is rákérdezünk - vajon hány pontot gyűjtesz?

 

A válaszokon túl – érdekességek a kvíz témáiról

Hanoi több mint ezer éve fontos város

Hanoi Vietnám fővárosa, az ország északi részén, a Vörös-folyó közelében fekszik. Története több mint ezer évre nyúlik vissza: 1010-ben Thăng Long néven lett a vietnámi állam egyik meghatározó központja. Mai neve nagyjából „folyók közötti” várost jelent. A francia gyarmati korszak építészeti emlékei ma is jól felismerhetők a városképben.

A tanú csak évekkel elkészülte után kerülhetett a közönség elé

A „Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk” mondat Bacsó Péter A tanú című filmszatírájához kötődik. Az 1969-ben készült film a Rákosi-korszak abszurditását és a koncepciós perek világát figurázta ki. Bemutatását hosszú ideig nem engedélyezték, szélesebb magyarországi közönség elé csak 1979-ben kerülhetett. Azóta a magyar filmtörténet egyik kultikus alkotásává vált.

Vuk, Bogáncs és Tutajos mögött ugyanaz az író áll

Fekete István a 20. századi magyar irodalom egyik legnépszerűbb szerzője. Állatokról és természetről szóló történeteit különösen sokan ismerik: ő írta többek között a Vuk, a Bogáncs, valamint a Tüskevár és annak folytatása, a Téli berek című regényt. Műveiben az állatok és a táj nem egyszerű háttérként jelennek meg, hanem gyakran maguk is a történet meghatározó szereplőivé válnak.

Az egyiptomi mau különleges, természetesen foltos macskafajta

Az egyiptomi mau egyik legfeltűnőbb tulajdonsága pöttyös bundája. A házimacskák között ritkaságnak számít a természetes foltozottság, ezért a fajta megjelenése könnyen felismerhető. Nevében a „mau” sem véletlen: az ókori egyiptomi nyelvben a macskára használt szóhoz kapcsolódik. Az ókori Egyiptomban a macskák különleges kulturális és vallási jelentőséggel is bírtak.

Kik voltak a dizőzök?

A francia eredetű diseuse szóból származó dizőz elnevezést főként olyan női előadókra használták, akik sanzonokat, kuplékat és más könnyűzenei dalokat adtak elő, gyakran kabarékban és mulatókban. Az előadásban nem feltétlenül a nagy énekesi hang volt a legfontosabb: a szöveg értelmezése, az előadásmód, a gesztusok és az egyéniség legalább akkora szerepet kaptak.



Ne maradj le semmiről! Kövess a Google Hírekben is
.