A szocialista politikus szerint az ügyészség nem kellő körültekintéssel járt el, és meg sem hallgatta őt.
Bűnsegédként megvalósított csalás és magánokirat-hamisítás gyanúja miatt kérte az MSZP-s Simon Gábor mentelmi jogának felfüggesztését Polt Péter legfőbb ügyész.
A parlament mentelmi bizottságának határozati javaslata csütörtökön jelent meg az Országgyűlés honlapján.
Az már korábban ismert volt, hogy a közvádas ügyben a bizottság a mentelmi jog felfüggesztését javasolja a Háznak, csakúgy mint a fideszes Tiba István és a jobbikos Mirkóczki Ádám esetében.
A kormánypárti politikust közúti baleset gondatlan okozása miatt kérte ki az ügyészség - kerékpározás közben ütközött egy másik biciklissel -, a Jobbik szóvivőjét pedig azért, mert ittas állapotban vezetett. Mindketten mentelmi joguk felfüggesztését kérték.
Az MSZP elnökhelyettesének ügyéről a szocialisták eddig csak annyit közöltek, hogy a legfőbb ügyész egy csaknem öt évvel ezelőtti minisztériumi teljesítésigazolás aláírása miatt kérte a 2008 és 2010 között munkaügyi államtitkárként dolgozó Simon Gábor mentelmi jogának felfüggesztését. Egyúttal a Fidesz politikai támadásának minősítették az eljárást.
A most közzétett határozati javaslat szerint Simon Gábor államtitkárként megbízási szerződéseket kötött egy pszichológussal egyebek mellett vezetői készségek fejlesztésére és rendszeres tanácsadásra. A díjazás 2008-ban és 2009-ben napi ötvenezer, 2010-ben hatvanezer forint volt áfa nélkül.
Simon Gábor erős nyugat-magyarországi kapcsolatokkal rendelkezik. A politikus soproni születésű, történelemtanári és népművelői diplomáját Szombathelyen, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán szerezte. (alon.hu)
Az ügyészség szerint azonban a teljesítésigazolásokban öt olyan napot is feltüntettek, amikor Simon Gábor nem tartózkodott Magyarországon. A vádhatóság gyanúja alapján a politikus a teljesítésigazolások aláírásával bűnsegédként nyújtott segítséget a pszichológusnak a csalás elkövetéséhez.
Simon Gábor írásban fejtette ki álláspontját. Kifogásolta, hogy több volt munkatársával szemben őt nem hallgatták meg. Hozzátette: az ügyészség nem vette figyelembe, hogy a szerződésben nemcsak őt, hanem az általa irányított szervezeti egység dolgozóit is kedvezményezettként jelölték meg, vagyis a pszichológus őket is segítette tanácsaival.
"A 3 év alatt soha egyetlen alkalommal információt tőlem nem kértek, tanúként nem hallgattak ki. Egyértelműen látható szándék volt arra, hogy mint lehetséges gyanúsítottat vonjanak be az ügybe, és erre ezt a módot találták" - írta az MSZP-s politikus, megjegyezve, hogy az ügyészség nem kellő körültekintéssel járt el.
A mentelmi bizottság MSZP-s tagjai zaklató jellegűnek minősítették az indítványt, és a mentelmi jog felfüggesztése ellen szavaztak.
A kormánypártiak viszont azzal érveltek, a testületnek nincs hatásköre arra, hogy a tényállást vizsgálja, ugyanakkor közvádas ügyben töretlen gyakorlat, hogy a kiadás mellett foglal állást - olvasható a határozati javaslatban.
A parlament mindhárom mentelmi ügyben hétfőn határoz.