A módfelett nagy olvasói indulatokat kiváltó cikkünk folytatása.
A módfelett nagy olvasói indulatokat kiváltó cikkünk folytatása.
A közelmúlt egyik nagy hírveréssel megjelent, izgalmas titkokra rávilágító könyve a Budapest a diktatúrák árnyékában, szerzői Ungváry Krisztián és Tabajdi Gábor. A kötetnek saját honlapot indítottak, folyamatosan frissítik, sétákat szerveznek a fővárosban... Vajon Szombathelyről is össze lehetne állítani egy hasonló anyagot? – ennek jártunk utána. Szóba kerül a Tanácsköztársaság, a fehérterror, a vészkorszak, nyilasok, nácik és kommunisták, munkásmozgalmisok és az „önkéntes” társadalmi munka is. Körkép a szombathelyi XX. század kulcshelyszíneiről.Előzmény:
Szombathely a diktatúrák árnyékában (1)
Munkásmozgalmi színterek
Induljunk vissza a Fő tér felé a Zrínyi Ilona utcán. A 20. század elején a munkásmozgalmisok törzshelye volt a Szőkeföldi Sörkert. A mai Pannónia, korábban Sabaria épületét nevezték régen szőkeföldi kúriának, ennek kerthelyisége volt a sörkert, amely az 1904-es országos vasutassztrájktól kezdve sztrájktanyának számított.
Az erősen szocreál idegenforgalmi kiadványban (Szombathely, 1990) ezt olvashatjuk: „1903. augusztus 30-án a Szőkeföldi Sörkertben Petőfi halálának évfordulója emlékére vörös zászlót avat az ipari munkásság, s az avatást a rendőrség véres erőszakkal fojtja el. Az erőszak csak erősíti a mozgalmat, s 1904-ben Szombathelyről indul ki az országos vasutassztrájk. 1905-ben a helyi sztrájkoknak véget érni nem akaró sorozata indul, s itt jelenik meg 1906-ban az egyre erősödő szociáldemokrata mozgalomnak három megyére kiterjedő munkáslapja, a Testvériség.”
Egy kis kitérő: a szombathelyi munkásmozgalom központja, a Munkásotthon a Mátyás király út 14. szám alatt állt.
Orosz Teázó
A Kisfaludy u. 2. számú épületet, a hajdani Iparos Egyesület székházát a KISZ használta, Ifjúsági klubot működtettek itt. Az MMIK megépülése után ez önállóvá vált, és felvette fel az Orosz teázó nevet.
A kilencvenes években még sokan sírták vissza a helyi fiatalság legendás szórakozóhelyét, időnként felmerülnek ötletek a retró jegyében történő újranyitásra, de ezek a tervek – sajnos vagy szerencsére – csak terveke maradnak.
56-osok tere
A Széll Kálmán utcán (1961-ig Sztálin nevét viselte) menjünk a vasút felé. A mai 56-osok terén, a 27. számú házban működött 1956-ban a nemzetőrség.
„A nemzetőröket 1956. november 4-én likvidálták a szovjetek. Azoknak, akik az épület földszintjén tartózkodtak, esélyük se volt, a magukat megadóknak se. Nevüket emléktábla őrzi az 56-osok terén, a forradalom emlékhelyévé lett épületben. A felsőbb emeleteken lévők közül volt, aki el tudott menekülni, és voltak feltartott kezűek, akiket elfogtak.” – az idézet egy régi cikkünkből származik: az 56-os helyszíneket Kupi Györgyi az 50. évforduló előtt Katona Attila történésszel járta végig.
1956-ban a helyi rádió folyamatosan tudósított az eseményekről. Állítólag még a forradalom és szabadságharc leverése után is működött a szabad rádió – a vereség híre nem ért ide olyan gyorsan.
Az emlékműre vésve tizenkét szombathelyi mártír neve olvasható. '56 után több mint félezer embert vontak felelősségre, 156-ot börtönbüntetésre ítéltek, félszázat a Szovjetunióba deportáltak.
Az első emléktáblát az Ellenzéki Kerekasztal állíttatta a házfalra, még 1989. október 23-án. Mellette 2001 óta látható az emlékmű, Marosits József a háromféle kőből készült alkotása.
ÁVH
Visszakanyarodunk a belváros felé. A mai Király (akkor: Bajcsy-Zsilinszky) utca 14. szám alatt volt az Államvédelmi Hatóság székháza. Az épület vallatások, kínzások helyszíne volt.
1951 novemberéig a 2. karhatalmi zászlóalj volt a városban. Egy 1951. november 8-i paranccsal új egységeket állítottak fel, illetve átszervezték a már meglévőket az ÁVH-n belül: az 1-2. karhatalmi zászlóalj székhelye Budapest, Szombathelyre az újonnan felállított 3. karhatalmi zászlóalj került, illetve tiszthelyettesi iskolát is működtettek itt.
Az ÁVH Vas megyei Osztály – előtte ÁVH Szombathelyi Osztály – 1951. október 27-ig Kucsera László őrnagy irányította. Miután őt a az I/3. Osztály, a kémelhárítás vezetőjének nevezték ki, a szombathelyi irányításra Beck Ferenc százados kapott megbízást. 1952. március 8-tól Gerendai László százados állt az osztály élén, aki egészen az egységesített BM felállításáig maradt ebben a pozícióban. Az osztály helyettes vezetője 1952. május 23-tól Barta István főhadnagy volt.
Március 15. tér a Keringővel
Az egész tér a szocreál tobzódása, a Sportházzal (1963) és az SZTK-val (1965). A tér közepén állt a Lenin-szobor, Kisfaludy Strobl Zsigmond munkája. A kommunista vezér alakja ma a Szova raktárában fekszik a földön.
A tér sarkán álló Keringő presszó (később Akvárium, majd Red King Pub) az ellenzéki értelmiség törzshelye volt. Tudta ezt a hatalom is, de az ide járó közönség is tudta, hogy tudják. Lehallgatott asztalok, kódolt beszélgetések... A rezsim lassan ment, az ellenzék maradt.
1989. májusában a Keringőben alakult meg az Ellenzéki Kerekasztal, amelynek alapítói voltak az Éhen Gyula Kör, a Fidesz Alkalmazotti Csoportja, a Fidesz Berzsenyi Dániel Csoportja, az MDF Szombathelyi Szervezete és az SZDSZ Szombathelyi Szervezete voltak.
Huszárlaktanya
A 11-es huszárezredet Ferenc József 1889-ben költöztette a városba, s a huszárok 1912-ig állomásoztak a 24 hektáros, 43 épületből álló komplexumban. Ezt követően honvédlaktanya volt.
Szombathelyi látogatása alkalmával Kun Béla is szemlét tartott itt 1919-ben, de hamarosan vége szakadt az elvtársak számára a jó világnak. A Tanácsköztársaság leverése után a megye kommunista vezetőit a huszárlaktanyába vitték, nyolc napon át vallatták és kínozták őket. A munkásmozgalom olyan mártírjai voltak köztük, mint a sárvári születésű Entzbruder Dezső és Bors László, akiket 1919. augusztus 22-én a Szombathely melletti Tücsökmajornál gyilkoltak meg a fehérterrorista tisztek.
Ugorjunk egyet az időben: a „felszabadítás” után a körülbelül négyszáz szovjet tiszti család a város különböző pontjain lakott, állandó védelem alatt. 1957-ben beköltöztek a laktanya területére.
A szovjet tisztek kedvelt helye volt a közeli Dongó kocsma, ahol egynémely nem épp legális üzlet is nyélbe üttetett. Az oroszok olcsón adták például a tévét. A feleségek használta Krasznaja Moszkva illata mély nyomot hagyott mindenkiben, aki megérezte.
A megszállók csak a rendszerváltást követően, 1991-ben, a szovjet csapatkivonásnak köszönhetően távoztak. Néhány évvel később belógtunk hátul, az elhagyott épületekben a vörös csillagos érdeméremtartótól a zöldborsókonzervig sok mindent találtunk. Mára ezeket elhordták a szuvenírvadászok elhordták, csak az egyik padláson találtunk halomba dobált pisztolytáskákat, szakadt régi újságokat, de már ennek is több éve. A jövő a digitális múlté.
Előzmény
Szombathely a diktatúrák árnyékában (1)
Felhasznált irodalom:
Cserényi-Zsitnyányi Ildikó: Az Államvédelmi Hatóság szervezeti változásai, betekinto.hu
Feiszt György: Szombathely a XXI. század küszöbén, 2002
Szombathely. A Vas Megyei Idegenforgalmi Hivatal kiadványa, 1990
Thirring Gusztáv: Szombathely és környékének részletes kalauza, 1933
Vas megyei levéltári füzetek 7. - Források a szombathelyi gettó történetéhez (1994)
Archív képek forrása: fortepan.hu, valtozast.hu