Lapunk hivatalosan kikérte az önkormányzattól a vizsgálati anyagot.
Más hírportálokkal ellentétben lapunk hivatalosan kikérte az önkormányzattól a vizsgálati anyagot. (Cikkünket az ügyben szereplő osztályvezető, irodavezető és ügykezelő meghallgatásán készült jegyzőkönyvekkel frissítettük!)
A közgyűléseken többször elhangzott, hogy nem megfelelően működik a hivatal, különösen a városüzemeltetési és városfejlesztési osztály, a képviselők pedig nem kapnak tájékoztatást. A híváslistát azért kérte ki, mert tanulmányozni akarta, hogy az elmúlt hónapokban a hivatal dolgozói hányszor és mennyi ideig beszéltek a képviselőkkel – ezt mondta Gaál Róbert, korábbi jegyző november 25-én a híváslista-ügy kapcsán a polgármester és az alpolgármesterek előtti meghallgatáson.
Az előzményekről röviden
November 24-én került nyilvánosságra: Gaál Róbert szombathelyi jegyző mintegy 30 városházán dolgozó – közöttük osztályvezetők – mobiltelefonos hívásadatait, sms-eit kérte ki a mobilszolgáltatótól. Puskás Tivadar polgármester amint tudomására jutott az akció, azonnal leállította, és egyben belső vizsgálatot indított a történtek tisztázására.
A lapunknak december 12-én, pénteken eljuttatott vizsgálati anyagban szerepel az ügy pontos „menetrendje”, napokra lebontva.
Gaál Róbert november 18-tól 26-ig szabadságon volt.
A jegyző már november 17-én beszélt arról, hogy a városvezetés nem tart igényt a munkájára.
Gaál Róbert november 25-én nyilatkozatot tett arról, hogy a saját nevében és elhatározásából járt el, és adott „november 13-án” meghatalmazást az osztályvezetőnek.
A jegyző, az aljegyző, hat osztályvezető és húsz irodavezető június 1. és november 13. között lebonyolított hívásaira és sms-eire volt kíváncsi Gaál Róbert.
Gaál Róbert
November 18.
A jegyző telefonon felhívott egy osztályvezetőt és olyan eseti meghatalmazást kért tőle, amely alapján a mobilszolgáltatónál a hivatalos kapcsolattartó helyett jogosulttá válik vezető köztisztviselők kezdeményezett és fogadott hívásait, sms-eit megismerni. A jegyző azt mondta, azért nem a hivatalos kapcsolattartót (egy irodavezetőt) kérte meg arra, hogy járjon el az ügyben, mert nem bízott meg benne.
Az osztályvezető elmondása szerint a jegyző már korábban is utalt arra, hogy ilyen jellegű adatigénylést tervez.
A jegyző döntötte el, hogy az adatkérés kikre vonatkozzon.
November 19.
A meghatalmazás vázlatát egy ügykezelő (a meghatalmazás egyik tanúja) készítette, aki az aznapi dátumot tüntette fel a dokumentumon. A meghatalmazást véglegesítő osztályvezető, aki a meghatalmazott, valamint a meghatalmazáson szereplő másik tanú, az osztályvezető közvetlen alárendeltje egybehangzóan állították, hogy a papír november 19-én készült, annak ellenére, hogy 13-ai dátum szerepel rajta. Az osztályvezető arra hivatkozott, hogy „hektikus” napja volt, ezért véletlenül írt rossz dátumot, és ezt nem vette észre.
Elmaradt a meghatalmazás iktatása is, annak ellenére, hogy a jegyző ügykezelője felhívta ennek szükségességére a figyelmet. Erre azt a választ kapta, hogy majd az osztályvezető véglegesíti az iratot.
Az osztályvezető nem találta rendkívülinek, hogy a jegyző akkor adott neki feladatot, amikor szabadságon volt, bár korábban ilyesmire nem volt példa. Azt mondta, a feladat mögött meghúzódó szándékot nem osztotta meg vele a jegyző.
A meghatalmazást a jegyző kérésére a polgármesteri hivatalon kívül, egy Fraknó utcában parkoló autóban írták alá. Az osztályvezető ezt sem furcsállotta, hiszen a jegyző szerint fontos feladatról volt szó, amelyet a lehető leggyorsabban végre kellett hajtania.
A jegyzői aláírást követően, már a polgármesteri hivatalban a tanúk is aláírták a meghatalmazást, amelynek érdemi tartalmáról beszámolójuk szerint nem tudtak.
A meghatalmazással az osztályvezető felkereste a szolgáltató Fő téri üzletét.
November 20.
A kapcsolattartó, miután a mobilszolgáltatótól megtudta, mit tartalmaz a meghatalmazás, illetve az osztályvezető tájékoztatta arról, hogy a jegyző őt jelölte ki kapcsolattartónak, felvetette az osztályvezetőnek, hogy a jegyző november 19-én nem hozhatott döntést az új kapcsolattartó személyéről, mivel a jegyző ezen a napon már szabadságon volt. Az osztályvezető erre reagálva november 13-ára módosította az időpontot.
Az osztályvezető a november 25-ei meghallgatáson azt mondta, hogy Puskás Tivadar polgármester és a város más vezetői a meghatalmazásról és az adatigénylésről nem tudtak. A jegyző úgy nyilatkozott, hogy saját elhatározásból, szerinte törvényesen járt el.
Az elkészült a vizsgálati anyagból az derül ki, hogy az ügyiratkezelési, az adatvédelmi és a munkajogi szabályokat is megszegték.
Mit is jelent mindez pontosan?
Iktatni kellett volna a meghatalmazást. Az érintettek nem járultak hozzá, hogy személyes adataikat kezeljék. A jegyző nem rendelkezett munkajogi felhatalmazással az intézkedésre. A jogszabályok értelmében a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető; az érintett telefonok magáncélú használata nem tiltott.
Egy három napja kiadott sajtóközlemény szerint Puskás Tivadar büntetőfeljelentést tett az ügyben.