Ha tengeri élményekre vágyunk, nem feltétlenül kell elhagyni hozzá Szombathelyt.
A Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum (csodálatos név – a szerk.) szervezésében hétről hétre utazhatunk az Adriára kiállításokon keresztül.
A csütörtök este nyílt kiállítás egy faillatú hajó fedélzetére - illetve a hely nagysága miatt - annak gyomrába kalauzol, és segítségével a békebeli Fiumébe vitorlázhatunk.
Fiume volt Magyarország 19-20. század fordulójának egyetlen tengeri kikötője. A város arculatát a mai napig meghatározzák az Osztrák-Magyar Monarchia korszakában emelt épületek, de az ott élő magyarok is nyomot hagytak a hely kultúrájában.
Ebből készült tárlat látható most a Szombathelyi Képtárban.
Czenki Zsuzsanna, a Savaria Múzeum igazgatóhelyettesének és Cebula Anna, a Szombathelyi Képtár igazgatójának méltatása után Sági József, kulturális bizottság elnöke lépett a mikrofonhoz.
A Nyugat királynője köszönti az Adria királynőjét – kezdte a beszédét a képviselő, hogy aztán beismerje: sok konkurenciája van mindkét városnak a hangzatos címeket illetően.
Hasonlóságok azonban mégis adódnak: mindkét város kulturálisan sokszínű, több nemzetiség is élt benne, kereskedővárosok mindketten.
Összekapcsolja még a várost Baross Gábor neve is, aki a vasútépítési projektjével kötötte össze a két pontot. Ekkor – mármint a vasút kialakításával – vált Fiume kikötője is nagykikötővé – tudtuk meg. A 20. századtól lett igazi nagyváros mindkettő. Mi több, Horvátország legjelentősebb karneválja Rijekában található, ahogy Magyarország egyik legnagyobb forgataga is a szombathelyi Savaria Történelmi Karnevál. Ave Savaria, Ave Fiume – zárta szavait Sági József.
Skultéty Csaba több évtizedig gyűjtötte a mai Rijeka magyar történelmi emlékeit.
A vándorkiállításon képeslapok, metszetek, térképek, ereklyék, írások és könyvek idézik a kort.
„Azt a világot próbáltam megteremteni, amit egy francia utas a 19. század közepén úgy jellemzett: Fiume az a magyar város, ahol a horvátok olaszul beszélnek. Olyan gyűjteményt hoztam létre, hogy magam sem sejtettem, mennyit ér ” – tette hozzá a gyűjtő.
Benkő Andreától, a kiállítás kurátorától azt is megtudtuk, hogy az ismert „tengerre, magyar” kifejezés helytelen. Kossuth Lajos szájából a „Tengerhez, magyar”” mondat hangzott el.
Az LUK Savaria Kft. raklapokkal támogatta a különleges kiállítást, ezek szegélyezik azt a hajóinstallációt, ami magában foglalja a kiállítóteret. A bejárat két oldalán ezek mellett lehet föllépni a képzeletbeli hajó fedélzetére.
Az Adria-sorozat következő állomása szintén a Szombathelyi Képtárban lesz: Múzsám, Adria címmel június 16-án.