Hogyan tilos a járdák sózása? – A szombathelyi jegyzőt kérdeztük

Vannak olyan jogszabályok, melyeket viszonylag tényszerűen és pontosan ismer a lakosság, és vannak olyanok, melyek majdnem a városi legenda kategóriájába tartoznak.

Ez utóbbi csoporthoz tartozik az a szabály, melyet a népnyelv úgy emleget, hogy „tilos sózni a járdát”.

Az utóbbi hetek havazásai után környezetünkben többen és többféle kontextusban emlegették a szabályt, de kiderült, szinte senki semmi konkrétumot nem tud róla.

Fotó: Czika László

Először azt derítettük ki, hogy az ügyet a 346/2008. (XII. 30.) számú, „Rendelet a fás szárú növények védelméről” nevű kormányrendelet szabályozza.

De mivel a jogszabályban mindössze annyi van, hogy „Belterületi közterületen - a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével - a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti.”, így kérdéseinkkel Gaál Róberthez, Szombathely jegyzőjéhez fordultunk.

A következő kérdéseket tettük fel:

1. Szombathelyen ki és hogyan ellenőrzi a szabály betartását?
2. Milyen büntetésre számíthat az, aki megszegi a jogszabályt?
3. A rendelet hatályba lépése óta történt-e szabálysértés Szombathely  területén, illetve szabtak-e ki ezzel kapcsolatban bírságot? Ha  igen, akkor hányszor és mekkora összegben?

Gaál Róbert írásban válaszolt.

A jegyző közli: a város két fenntartó cége (Szova, Szompark) a síkosság-mentesítést Szombathelyen az említett jogszabály alapján végzi, azaz sót csak ott használ, ahol nem károsítja ezzel a zöldterületet.

A rendelet a lakosságra is vonatkozik, ugyanakkor nem állapít meg büntetéseket, és nem mondja meg pontosan, hogy mit lehet és mit nem lehet használni a síkosság ellen.

A kérdéssel nem foglakozik szabálysértésekről szóló új (2012-es) törvény sem. A parkrongálás elvileg büntethető ugyan, de sózás esetén roppant nehezen nehéz megállapítani a kárt.

„A téli síkosság-mentesítés ellenőrzése során nem a büntetés a cél, hanem a környezet iránti tudatos felelősségvállalás szemléletének kialakítása” – mondja Gaál Róbert, aki közli: a jogszabály hatályba lépése óta nem került sor bírság kiszabására.
 

Tisztelt Főszerkesztő Úr!

Köszönjük megkeresését a téli síkosság-mentesítéssel kapcsolatban. Szombathely közterületére vonatkozóan a fenti munkákról az alábbi tájékoztatást tudjuk adni:

Közterületeken a SZOVA Zrt. és a SZOMPARK Kft. végez téli hóeltakarítási és síkosság-mentesítési feladatokat.

A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Kormányrendelet 5.§ (2) bekezdése alapján „Belterületi közterületen - a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével - a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti.”  A jogszabály értelmében a két fenntartó cégünk a síkosság-mentesítés során só szóróanyagot csak ott használ, ahol a zöldfelületet, ill. növényzetet nem károsítja (a burkolt felületű járda közvetlenül csatlakozik az útfelülethez). Egyéb zöldfelülettel határos burkolt felületen környezetbarát anyagot használnak: kálcium-klorid, kálium-klorid, 0-4 mm zúzalék, fűrészpor.

A köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II.21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 6.§ (1) bekezdés a) pontja rendelkezik arról, hogy a tulajdonos köteles gondoskodni az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület) tisztán tartásáról. Az egyes ingatlanok előtti közterület takarítását a Közterület-Felügyelet ellenőrzi, amely során elsősorban a tájékoztatás és figyelmeztetés eszközével élve próbálnak a jogszabályban előírt kötelezettségnek érvényt szerezni.

A fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet a jogszabály nem betartása esetére szankciót nem állapít meg és a síkosság-mentesítésre használható anyagokat, a kijuttatás mértékét sem rögzíti. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásokról szóló 2012. évi II. törvényben sem szabályozott külön ez a tevékenység. Ugyanezen törvény 177.§ (3) bekezdése szerint tulajdon elleni szabálysértést követ el az, aki szándékos rongálást okoz, vagy parkot megrongál. Ez esetben a szabálysértési jogszabály 38.§ (1) bekezdése alapján a megyei kormányhivatal járási hivatala jár el.

A sózásból eredő kár hatása nehezen ellenőrizhető, mivel külső, erre utaló jelek csak később mutatkoznak és nagy mértékben függ a csapadékviszonyoktól.

A só káros ökológiai hatása elsősorban a mérgezés, gátolja a növények vízfelvételét, megzavarja a növény anyagcsere-forgalmát, a növény kiszáradhat, továbbá rontja a talaj szerkezetét. Sózás hatására a fák tavasszal később hajtanak ki, levelük a szokásosnál kisebb, a levélcsúcs és a levélszél barnul, korábban következik be a levélhullás. Városfásítások során a fasorokba ültetett fafajok közül a sótűrőket indokolt alkalmazni (pl. japánakác, juharlevelű platán, ostorfa, csörgőfa, kőrisek). A városfásításban korábban alkalmazott, sóra érzékeny fajok (juharok, vadgesztenyék, hársak, fenyők) esetében –mivel a konyhasó jól oldódik, ezért a talajból könnyen kimosódik- öntözéssel célszerű a fatányért átmosatni, a legyengült fák esetében pedig további tápanyag kijuttatása is tanácsos. A parkfenntartási feladatok kivitelezése ezen szempontokat is figyelembe veszi.

A téli síkosság-mentesítés ellenőrzése során nem a büntetés a cél, hanem a környezet iránti tudatos felelősségvállalás szemléletének kialakítása. Ebben fontos szerepet vállalnak a közterületen síkosság-mentesítést végző cégek, valamint a lakosságot tájékoztató média, a síkosság-mentesítéshez használható anyagokat fogalmazó kereskedelmi egységek által nyújtott tájékoztatás. Pozitív példaként említhető, hogy egyik szombathelyi gazdaboltban az útszóró só mellett a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Kormányrendelet idevonatkozó szakaszát idézik, azzal a felhívással, hogy „az útszóró só használata a közutak kivételével mindenütt tilos!”, és a kínálatukban környezetbarát anyag található.

Sajnos a környezettudatos síkosság-mentesítésnek a környezetbarát anyagok beszerzési ára nem kedvez, mivel míg egy 10 kg-os kiszerelésű útszóró só 700.-Ft körüli összegbe kerül, addig a környezetbarát jégmentesítő ára 10 kg-os kiszerelésben 3000.-Ft körül mozog. A lakosság számára is beszerezhető a síkosság-mentesítéhez használható környezetbarát anyag, csak az ára és a lakosság környezete iránti felelőssége befolyásolja annak alkalmazását.

Társadalmi érdek a környezetünk iránti felelősség vállalás, ezért fontosnak tartom lakosság síkosság-mentesítés terén történő tájékoztatását. A jogszabály hatályba lépése óta nem került sor bírság kiszabására, mivel a jogszabály betartása során nem elsődleges cél a büntetés. Elsősorban a jogszabálynak való megfelelés érdekében a közterületen síkosság-mentesítést végző önkormányzati cégeink által kívánunk jó példával helytállni. A kormányrendelet egy új környezetszemléletet követel meg, amely általánossá válása egy átmeneti időszaknak tekinthető, ezért ezen a téren közös cél a megfelelő tájékoztatás kialakítása. 

Szombathely, 2013. január 29.

Dr. Gaál Róbert