A 2011-es magyar írásbeli érettségi tételek ( + szakemberek és diákok véleménye)

MTI

2011.05.02. 13:02

Szakemberek és diákok véleménye.

Petőfi Sándor és Csokonai Vitéz Mihály egy-egy költeménye, valamint egy Móricz Zsigmond-novella szerepelt a hétfői magyar nyelv és irodalom középszintű érettségi szövegalkotási feladatsorában az eduline.hu információi szerint.

A középszintű érettségi szövegértési feladatai között szerepelt egy költő és egy vegyész beszélgetése, Nemes Nagy Ágnes Párbeszéd a mai versről című műve alapján arra kellett rámutatniuk a maturálóknak, hogy bizonyos esetekben miért nem érthetőek a modern versek - tudta meg az MTI érettségiző diákoktól.

Az összehasonlító elemzésben Petőfi Sándor és Csokonai Vitéz Mihály egy-egy, álomról szóló versét kellett összevetni. További kifejtendő feladat volt az ókori görög költő, Szophoklész egy versén keresztül bemutatni, hogy az emberi tulajdonságok és értékek milyen változásokon mennek keresztül az idők folyamán.

Középszinten a diákok a három esszéfeladat típusa – érvelés, műértelmezés és összehasonlító elemzés – közül választhattak.

Az Oktatási Hivatal közlése szerint a magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelije 240 percig tartott. A vizsgázóknak két feladatlapot kellett kitölteniük: a szövegértési feladatlapra 60 perc, a szövegalkotási feladatlapra pedig 180 perc állt rendelkezésükre.

Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is használható volt helyesírási szótár.


Magyartanárok Egyesülete: némileg könnyebb volt az idei érettségi

Budapest, 2011. május 2., hétfő (MTI) - Némileg könnyebb volt az idei középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga az előző évekhez képest, ami nem biztos, hogy szerencsés - mondta Arató László, a Magyartanárok Egyesületének (ME) elnöke hétfőn az MTI-nek.

Ha a PISA szövegértési felmérések elvárásainak megfelelően a diákok szövegértési kompetenciáját akarják fejleszteni és mérni, akkor nem helyes, hogy könnyebb és egyoldalúbb szövegértési feladattípusok szerepelnek az érettségin, ahogy ezúttal történt - tette hozzá.

Az idei szövegértési feladatok korrektek, könnyűek, és egy kicsit elmaradnak attól a nehézségi foktól, amelyet egy PISA-típusú kompetenciamérés el szokott várni. Az idei feladat-összeállításban a 2005 óta érvényben lévő érettségi modernizációs törekvései háttérbe szorulnak - összegezte Arató László.

Az ME elnöke szerint a szövegértés, illetve a kommunikációs és érvelési készségek mérése az idei érettségin háttérbe szorult. Példaként hozta fel erre, hogy egy Szophoklész-idézet kapcsán az emberi természet sokszínűségéről kellett érvelni, ugyanakkor ez a feladat nem volt alkalmas az érvelési képesség mérésére, mert ebben az esetben nem volt mi mellett érvelni, ez a feladat legfeljebb az "elmélkedésre" volt alkalmas - hívta fel a figyelmet.

Meglátása szerint Móricz Zsigmond A világ végén már szép és jó című novellájának kiválasztása találó, jól elemezhető, ám maga a mű egy kicsit hosszú, elolvasása több időt vesz igénybe. Az elemzés megadott szempontja azonban "nem biztos, hogy telitalálat" - fogalmazott. Ugyanis azt kellett elemezni a vizsgán, hogy az elbeszélő mennyire azonosul a főhősével, viszont inkább azt lehetett volna megkérdezni, hogy az árva, állami gondozott gyermek kiszolgáltatottságának érzése és az arra adott reakció hogyan alakul a műben - vélekedett, hozzátéve: ez a novella ugyanis arról szól, hogy az árva gyermek annak ellenére visszatér nevelőszülőihez, hogy gorombán, durván bánnak vele.

Az idei érettségi egy kicsit abban is eltér az előzőektől, hogy most csak a legnagyobb szerzőktől választottak elemzendő műveket, míg előzőleg tágabb volt a kör. Erre jó példa Csokonai Vitéz Mihály és Petőfi Sándor álommal foglalkozó verseinek összehasonlítása - mondta.

Mint közölte, ez az összehasonlítás megoldható, és terjedelme, tematikai hasonlósága miatt is "lehet feladatuk a nem a legkiválóbbaknak is". A probléma ebben az esetben szerinte az, hogy ezek két nagy költő "nem nagyon nagy versei". Az összehasonlítás alapja azonban evidens, Csokonainál az álom a rekreáció eszköze, míg Petőfinél a vágy megfogalmazása és általában a fennálló dolgok ellentéte - mutatott rá.

Az emelt szintű magyar vizsgával kapcsolatban Arató László megjegyezte: az meglehetősen nehéz, mert kifejezetten egy író vagy költő életművével kapcsolatban kérdez nagyon részletesen, illetve az is rendkívüli nehézséget jelent, hogy három óra alatt három szöveget kell megalkotniuk a diákoknak, szemben a középszintűvel, ahol csak egy szöveget kell írni. A gyakorlati írásbeliség kompetenciájának mérését, például egy beadvány megírását pedig nem emelt, hanem középszinten kellene számon kérni - állapította meg.


Összességében teljesíthetők voltak a feladatok a diákok szerint

Összességében teljesíthetőnek mondták a magyar nyelv és irodalom középszintű érettségi feladatait a diákok és a tanárok; volt, amely feladatokat a tavalyinál könnyebbnek, másokat pedig egy kicsit nehezebbnek ítéltek meg az MTI által országszerte megkérdezett szaktanárok és tanulók.

A zalaegerszegi gimnazisták szerint a tavalyinál könnyebb volt az idén a magyar érettségi, és elegendő idő jutott a feladatok megoldására is. A Zrínyi Miklós Gimnázium és a Kölcsey Ferenc Gimnázium végzőseinek nagy része az esszé feladatok közül a novellaelemzést választotta. A diákok közül kevesen ismerték Móricz Zsigmond A világ végén már szép és jó című novelláját, de szerintük megkönnyítette az elemzést, hogy "ismert szerző, könnyen érthető írás, amelyről sok mindent lehetett írni".

Az Apáczai Csere János Általános Művelődési Központ Gimnáziumában a többség az érvelést választotta, ami Horváth Andrea magyartanár szerint nehezebb feladat, mint az elemzés. Három különböző korszakból kellett felhozni irodalmi példákat, amit csak úgy lehet jól megoldani, ha a diákok alapvető olvasottsággal rendelkeznek - magyarázta.

Hozzáfűzte, hogy az összehasonlító verselemzéseket az idén is csak kevesen választották. A Zrínyi és a Kölcsey gimnázium diákjai szerint a szövegértési feladatok könnyűek voltak, míg az Apáczai gimnázium tanulói nehéznek tartották, de, mint mondták, mivel többnyire rövid választ kellett adni a kérdésekre, és "viszonylag keveset kellett írni", időben be lehetett fejezni a feladatokat.

A Zrínyi és az Apáczai gimnázium valamennyi diákja középszintű érettségit tett, amit Horváth Andrea azzal magyarázott, hogy magyar nyelv is irodalomból a legnehezebb emelt szintű érettségit tenni.

Petróczi Gábor, a kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnázium igazgatója az MTI kérdésére azt mondta: az irodalmi mű lényegéről szóló szövegértési feladat teljesen életszerű volt, funkciója megítélése szerint megfelelt az érettségi szövegértési feladattól elvárt követelményeknek; a szövegértési modul megoldása egyáltalán nem okozott nehézséget diákjaiknak.

Fekete István, a miskolci Bláthy Ottó Villamosipari Műszaki Szakközépiskola egyik érettségiző osztályának osztályfőnöke és magyartanára úgy fogalmazott: örömmel tapasztalta, hogy az érettségik témájukban egyre inkább a szakmaiság felé fordulnak, és számít a tudás, a felkészültség.

Magasi Andrásnak, a Pécsi Tudományegyetem Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskolája igazgatójának megítélése szerint a feladatok teljesíthetők voltak. A legtöbben a Móricz-novella értelmezését választották, de az összehasonlító verselemzési feladatot is sokan oldották meg. A diákok a feladatsor első részét nehezebbnek ítélték, mint amire számítottak.

Klenyán Judit, a szegedi Eötvös József Gimnázium magyartanára azt mondta: ha valaki a négy év alatt tanult, annak nem okozott különösebb gondot a magyar érettségi feladatok megoldása.

Mint hozzátette: ha valakinek volt minimális olvasottsága, illetve az elmúlt négy évben két-három irodalomtörténeti korszakkal tudott azonosulni, akkor ezek nagyon könnyedén megírható dolgozatok voltak. Ráadásul sok segítséget kaptak a feladatsor szerkesztőitől a diákok, például a szövegértési feladat során. Elmondása szerint az idei szerzők "igen erősen kanonizált személyek" voltak, így nagyon részletesen foglalkoztak velük az órákon.

A szaktanár szerint az elmúlt évek tapasztalatai alapján mind a szövegértés, mind a szövegalkotás a vártnál könnyebb volt. Emelt szinten is olyan szerzők kerültek elő, akik az órákon nagy figyelmet kaptak, így ez sem okozott meglepetést - fűzte hozzá. A debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium diákjai nagyon különbözően fogadták az irodalom feladatokat, az MTI által megkérdezett diákok többsége az érveléses feladatot választotta. A vizsgázók közül volt, aki "rosszabbra számított", míg mások szerint nem volt könnyű a feladatsor, de abban egyetértettek: az idén nem volt "bombameglepetés".
Molnárné Szecskó Ágnes, a gimnázium magyar szakos igazgatója az MTI-nek elmondta: a korábbi évek érettségi feladataihoz képest nagyobb olvasottságot és irodalmi tudást igényelt az idei vizsga.

.