Hirdetés

22 embert akart megölni egy budapesti egyetemista

2010.02.12. 14:33

A férfi – akit a rendőrség elfogott – beismerte, hogy a gyilkosságokat egy bevásárlóközpontban és az egyetemen akarta elkövetni. A szakember szerint ezekből az esetekből tanulni kell, vissza kell építeni a kisközösségeket.

Hirdetés

Huszonkét embert akart kivégezni egy budapesti egyetemista. A férfit a rendőrség elfogta, részletes beismerő vallomást tett - jelentette be a BRFK bűnügyi igazgatója rendkívüli sajtótájékoztatón.

Bodnár Zsolt elmondta, hogy a 22 éves fiatalember, aki sportlövőként egy 9 milliméteres Parabellum típusú fegyver tulajdonosa volt, azt tervezte, hogy egy fővárosi bevásárlóközpontban vagy saját egyetemén válogatás nélkül huszonkét embert kivégez, és erre a "mészárlásra" már tudatosan több mint másfél éve készült.

Az elmeszakértő által már megvizsgált férfi a szakértők szerint személyiségzavaros, de elfogása után részletes beismerő vallomást tett szándékáról, így elismerte, hogy "beteges vonzódást érzett a világ országaiban történt iskolai mészárlások iránt", és e célból iratkozott be egy sportlövőklubba, ahol a pontlövészetet gyakorolta. A fiatalembert a rendőrség őrizetbe vette és kezdeményezte előzetes letartóztatását több emberen elkövetett emberölés előkészülete miatt.

Magyarországi egyetemen eddig egyetlen fegyveres támadást követtek el. A pécsi egyetem biofizikai intézetében egy 23 éves hallgató 2009. november 26-án maroklőfegyverrel megölte egy csoporttársát, életveszélyesen megsebesített egy 19 éves fiatalembert, továbbá a lövöldözésben súlyos sérülést szenvedett egy 36 éves, laboránsként dolgozó férfi és egy 54 éves takarítónő.

A Pécsi Városi Bíróság január 13-án döntött arról, hogy G. Ákos elmeállapotát még egy hónapon át megfigyeljék.

A 23 éves elkövető szintén egy lövészklub tagja volt, saját jogon, engedéllyel tartotta magánál a 9 milliméteres maroklőfegyvert - mondta Gábriel Róbert, a Pécsi Egyetem rektora az akkori eset után az MTI-nek.

Az Új Dunántúli Naplóban tavaly decemberben az jelent meg, hogy a pécsi egyetemi lövöldözés gyanúsítottja - első egyesületének vezetője szerint - izgága, fegyverét hirtelen elsütő sportlövő volt.

Herbai János, a Pécsi Városi Lövész Klub vezetője a lapnak nyilatkozva azt mondta: a fiatalember már a kezdet kezdetén kijelentette, hogy őt nem a lőállásból, mozdulatlanul történő tüzelés, hanem az úgynevezett szituációs lövészet érdekli, melyben mozgás közben kell lőni.

A gyanúsított későbbi egyesülete, az Első Pécsi Polgári Lőegylet vezetője, Gadó György ugyanakkor cáfolta, hogy G. Ákos szituációs lövész lett volna. Mint mondta, ahhoz sokkal komolyabb felkészültség szükséges, a fiatalember messze volt ettől - írta akkor a baranyai napilap.

Finszter Géza kriminológus az eset kapcsán tavaly novemberben az MTI-nek azt mondta: a pécsi lövöldözés olyan jelenségre mutat rá, amit a kriminológusok már megjósoltak. Szabó Dénes, Kanadában élő magyar származású kriminológus mondta húsz éve egy magyarországi tanácskozáson, hogy figyeljünk arra, ami az Egyesült Államokban történik, mert huszonöt év múlva ugyanazok Magyarországon is meg fognak történni.

Mint mondta: Szabó Dénes éppen a hasonló, megmagyarázhatatlan, szörnyű lelki defektekre utalt, és arra, hogy egy ilyen nagyon erősen versenyszellemű, individuális társadalom szétveri a közösségeket. Ez az egyén akaratára, tudására épülő társadalom, amelyben a hátrányok elviselhetetlen konfliktusokhoz vezethetnek. Nem mindenki tud győzni ebben a csatában. Nem mindenki fog fegyvert, de sok a tragédia - jegyezte meg a kriminológus, hozzátéve: ezek olyan sérüléseket okoznak, amelyek ellen a közösségek tudnának a legjobban védekezni, de nem ez történik.

A szakember szerint ezekből az esetekből tanulni kell, vissza kell építeni azokat a kisközösségeket, amelyek segítséget tudnak adni azoknak, "akik szerencsétlenségükre ilyen pszichés zavarokkal, személyiségtorzulásokkal küszködnek".

Maga a cselekmény "teljesen irracionális", ezért fölösleges motívumot keresni, mert nem lehet rá ésszerű magyarázatot találni; az oda vezető úton lehetett volna segíteni a bajon - mondta Finszter Géza. Szerinte húsz-harminc éve többet figyeltek a családtagok egymásra, és voltak olyan közösségek, amelyek mára teljesen eltűntek. Meg kellene erősíteni a család és az iskola közösségi szintjét, mert bár akkor sem tudnának mindig segíteni, de a tragédiák megelőzhetők lennének - mondta.