A köztársasági elnök szombaton az aradi vértanúkra emlékezett a Vas megyei településen.
Az áldozatként hullajtott vérből mindig élet sarjad, a gyásznak pedig "az élet felé kell fordulnia" - hangoztatta a köztársasági elnök szombaton a Vas megyei Rátóton az aradi vértanúk napján elmondott beszédében.
Áder János azt mondta, hogy az 1848-49-es szabadságharc értelme nem a Habsburg-ház trónfosztása volt, hanem Magyarország polgárosodása, a kiegyezést követő évtizedek soha nem látott kulturális és gazdasági fejlődése.
A köztársasági elnök Rátóton abban az emlékparkban mondta el beszédét, ahol a hagyomány szerint 1861-ben a haza bölcse, Deák Ferenc ültetett tizenhárom tölgyfát az Aradon kivégzett mártírok emlékére, és ahol az országban egyedülálló módon valamennyi aradi vértanú nevét külön díszsíremléken örökítették meg.
Áder János úgy fogalmazott: a kiegyezés során a magyarok lépésről lépésre visszahódítottak "mindent, amit Világoson, Aradon vagy Pest-Budán 1849-ben eltiportak. Életté és valósággá vált mindaz, ami 1849 októberében végképp elveszni látszott".
Az aradi tizenhármak mártírhalála, Batthyány Lajos, az első felelős magyar miniszterelnök és 1848 valamennyi hősének vértanúsága a kiegyezés utáni egyedülálló felemelkedésben, a magyar polgárosodásban nyeri el értelmét. Abban, hogy megértsük, nemcsak az a kérdés, igazunk van-e, hanem az is, hogy az igazságból mennyit vagyunk képesek elfogadtatni a bennünket körülvevő világgal - mondta az államfő.
Véleménye szerint 1848-49 és a Deák Ferenc által szorgalmazott kiegyezés azt is üzeni számunkra, hogy nem önfeladást jelent a gyászt életerővé, a csatavesztés tanulságait győzelemmé formálni.
"Épp ellenkezőleg. Ez a dolgunk, mert van, amikor halni kell a hazáért, és van, amikor élni és tenni kell érte" - mondta a köztársasági elnök.
Deák Ferenc is így tett, amikor tölgyfákat ültetve tisztelgett a vértanúk emléke előtt, és tette, amit kellett, hogy győzelemre vigye mindazt, amiért a szabadságharc hősei életüket áldozták - fűzte hozzá.
A megemlékezés résztvevői a Szózat eléneklése után a rátóti Széll-kastély kertjébe vonultak, ahol Lantos Csaba, a Széll Kálmán Alapítvány kuratóriumának elnöke az egykori miniszterelnök munkásságát méltatta.
V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára köszöntőjében arról szólt, hogy a jelenlegi kormányzat Széll Kálmán munkásságának folytatója, hiszen amikor az államháztartás rendbetételén dolgozik, az ő nyomdokaiban jár.
Áder János azt mondta, hogy az 1848-49-es szabadságharc értelme nem a Habsburg-ház trónfosztása volt, hanem Magyarország polgárosodása, a kiegyezést követő évtizedek soha nem látott kulturális és gazdasági fejlődése.
A köztársasági elnök Rátóton abban az emlékparkban mondta el beszédét, ahol a hagyomány szerint 1861-ben a haza bölcse, Deák Ferenc ültetett tizenhárom tölgyfát az Aradon kivégzett mártírok emlékére, és ahol az országban egyedülálló módon valamennyi aradi vértanú nevét külön díszsíremléken örökítették meg.
Áder János úgy fogalmazott: a kiegyezés során a magyarok lépésről lépésre visszahódítottak "mindent, amit Világoson, Aradon vagy Pest-Budán 1849-ben eltiportak. Életté és valósággá vált mindaz, ami 1849 októberében végképp elveszni látszott".
Az aradi tizenhármak mártírhalála, Batthyány Lajos, az első felelős magyar miniszterelnök és 1848 valamennyi hősének vértanúsága a kiegyezés utáni egyedülálló felemelkedésben, a magyar polgárosodásban nyeri el értelmét. Abban, hogy megértsük, nemcsak az a kérdés, igazunk van-e, hanem az is, hogy az igazságból mennyit vagyunk képesek elfogadtatni a bennünket körülvevő világgal - mondta az államfő.
Véleménye szerint 1848-49 és a Deák Ferenc által szorgalmazott kiegyezés azt is üzeni számunkra, hogy nem önfeladást jelent a gyászt életerővé, a csatavesztés tanulságait győzelemmé formálni.
"Épp ellenkezőleg. Ez a dolgunk, mert van, amikor halni kell a hazáért, és van, amikor élni és tenni kell érte" - mondta a köztársasági elnök.
Deák Ferenc is így tett, amikor tölgyfákat ültetve tisztelgett a vértanúk emléke előtt, és tette, amit kellett, hogy győzelemre vigye mindazt, amiért a szabadságharc hősei életüket áldozták - fűzte hozzá.
A megemlékezés résztvevői a Szózat eléneklése után a rátóti Széll-kastély kertjébe vonultak, ahol Lantos Csaba, a Széll Kálmán Alapítvány kuratóriumának elnöke az egykori miniszterelnök munkásságát méltatta.
V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára köszöntőjében arról szólt, hogy a jelenlegi kormányzat Széll Kálmán munkásságának folytatója, hiszen amikor az államháztartás rendbetételén dolgozik, az ő nyomdokaiban jár.