Manninger Jenő (Fidesz-KDNP) a város polgármesterével közösen tartott sajtótájékoztatón elmondta: Keszthely esetében nem a működés, hanem a jelentős fejlesztések miatt keletkezett mintegy egymilliárd forint körüli adósság. Az előző kormányzat idején ugyanis olyan fejlesztési pályázatok voltak, amelyek magas, esetenként 50 százalékos önrészt írtak elő, márpedig a város rendbetétele és a turizmus miatt a fejlesztések fontosak voltak.
Az adósságátvállalás után megmaradó mintegy 300 millió forint hitelállomány "kezelhető nagyságrendű összeg, nem jelent lényeges terhet a költségvetésre" - fogalmazott a megyegyűlés elnöke. Hozzátette azt is, hogy ez az összeg az idegenforgalmi adó bevételéből bőven fedezhető, vagyis nem terheli a város lakosságát.
Ruzsics Ferenc (Fidesz-KDNP) polgármester kifejtette: az első információk szerint Keszthely 50 százalékban lett volna jogosult adósságkonszolidációra, de végül 70 százalékos mértéket ért el, mégpedig egyedüliként Zala megyében. Ez 747 millió forint könnyítést jelent a múlt év végén egymilliárd forintot meghaladó hitelállományból.
Elmondta azt is, hogy nem egészen 890 millió forintot tett ki a fejlesztésekre felhasznált kölcsön, további 170 milliót pedig a működéshez használt likvid hitel. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy újabb fontos fejlesztés előtt áll a város, a Balaton-part korszerűsítésének második ütemére 350 millió forintot nyert, de ehhez már egyetlen forint önerőt sem kell hozzátenni.