Szerdán a városfejlesztési bizottság rendkívüli ülésen mutatta be a Csónakázó-tó és az oladi kilátó terveit a Szombathelyi Városfejlesztési Kft.
A Csónakázó-tó tervein a bemutatotthoz képest még nagyobb módosítások várhatóak, ezért erről később tájékoztatunk, a kilátóét viszont a Városfejlesztési Kft. jóvoltából már most láthatják olvasóink.
„A kilátótorony kb. 12 méter magas lesz, ahonnan jó időben gyönyörű kilátás nyílik a Stájer Alpokra, az elszakított országrészekre, a kőszegi hegyekre, Vértes hegységre, a bakonyi hegyláncolatra, a Gyöngyös mellékére és a jáki templomra.” Mindez nem a tegnapi bizottsági ülésen, hanem a Szombathelyi Városszépítő Egylet 1935. április 23-ai közgyűlésén hangzott el, amikor ismertették az egylet 50 éves fennállása alkalmából építendő oladi kilátóról szóló elképzelést.
Bonyodalmak anno
A projekt ötlete Országh László egyleti ügyvezető igazgatótól származik, és nem csak a civil szervezet támogatta, hanem Újváry Ede polgármester is, 2000 pengőt felajánlva a város költségvetéséből, „hiszen olyan dologról van szó, mondotta, amely a város idegenforgalmát csak emelheti”. Ez az összeg, mire a közgyűlés elé került 567 pengőre apadt, emiatt jól összeveszett az egylet és a képviselőtestület. Más bonyodalom is adódott, a telek tulajdonosa, Horváth Gyula nyugalmazott iskolaigazgató ingyen ajánlotta fel a területet az egyesületnek, ám ezt az ígéretét később visszavonta, meg még meg is halt, így az örökösök négyzetméterenként 8 pengőt követeltek az egylettől, az viszont csak 46,2 fillért volt hajlandó fizetni, és pert helyezett kilátásba. Hogy ennek mi lett a vége, arról nem ír a forrásunkul szolgáló A Szombathelyi Szépítő Egyesület történetéről szóló könyv.
A korabeli dokumentumokat idézve a kiadvány Tóth János városi főmérnököt említi a kilátóra kiírt tervpályázat nyerteseként, a Vas Megyei Levéltárban megtalált 1934-es terven viszont Klosovszky Ernő építési vállalkozó, mérnök neve szerepel, aki az egyleti dokumentumok szerint a kivitelezést nyerte el, mint legolcsóbb ajánlattevő. (Tóth János nevét a forrásunkul használt könyvhöz való hűség miatt közöltük, meg azért, mert a torony-tervre vonatkozó esetleges szerzői jogi vitákból szerkesztőségünk szeretne kimaradni.)
A korabeli műleírásban szerepel a következő: „téglafalak, idomvas szimpla ablakokkal, a vakolása borzolt, a színe szürkével megtört fehér, az összes ablakok látható felületén pedig kobaltkék, maga a zászlótartó rúd konstruktív szereppel bír, mivel a fatetőt is alátámasztja. (…) A torony legfelső teraszának lépcső körüli részeit idomvasba foglalt üvegráccsal láttuk el az eső ellen” A torony mellé tervezett étkezőhelyiség és tornaszoba nem épült meg, erre már nem jutott pénz. E nélkül is 3000 pengőbe került a beruházás, amelyhez így 1500 pengő hitelt vett fel az egylet. A kilátó végül is megépült, a műszaki átadáson Tóth városi főmérnök nem vett részt, (szabadságon volt, épp ezen a napon!), az építészeti terv viszont nála volt, ráadásul nem készült építési napló sem, ezért aztán az államépítészeti hivatal felfüggesztette az engedély kiadását. A főszolgabíró viszont szóbeli engedélyt adott az épület megnyitására, miután a tűzoltóparancsnok tűzvédelmi szempontból rendben találta az objektumot.
A régi épülne újjá
Úgy fest tehát, hogy nem új jelenség a város életében a beruházások körüli zűrzavar. A pénz most is kevés: 40 millió forintot irányoz elő az építkezésre és a kilátó környékének rendezésére a pályázat. A mostani (az épület lebombázása után, az 1948-as újjáépítéskor) bekerült orsóteres lépcső megszűnne, és az 1934-es biztonságos lépcső kerülne vissza, valamint az eredeti terveknek megfelelően történne a nyílászárócsere, és a kilátóteraszt is a hajdani fedett, nyitott változatban építenék újjá. A kilátó mellé parkoló és esőbeálló is épülne – ismertette terveket a Városfejlesztési Kft.
Mint a bizottsági ülésen elhangzott, a műemléki védelem alatt álló épület eredeti formában történő helyreállítása támogatandó, viszont az engedélyekkel lehet probléma, a falépcső és a nyitott terasz nem biztos, hogy elnyeri a szakhatóságok hozzájárulását. A kilátás sem a régi – eltakarják a toronymagas fák - de ezt a problémát a szakemberek szerint különösebb természetkárosítás nélkül meg lehet oldani.
Felhasznált irodalom: Dobri-Mayer-Pásztor: A Szombathelyi Szépítő Egyesület története 1885-2000. Szombathely 2002.