Bevalljuk, amit talán olvasóink már eddig is sejtettek: nem minden célzatosság nélkül közöljük ezeket a híreket.
Cicahotelek várják a kóbor macskákat Bécsben
Összkomfortos cicahoteleket helyeztek ki az osztrák főváros parkjaiba, hogy a gazdátlan macskákat is egy száraz, meleg zúg várja a hideg téli napokon. Így kisebb megpróbáltatást jelent számukra a fagyos hónapok átvészelése.
Mivel a vadon született, igazi kóbor macskákat nem lehet lakásba szoktatni, a túléléshez viszont meleg, száraz helyre van szükségük, húsz összkomfortos cicahotelt helyeztek ki az osztrák főváros parkjaiba, hogy ezzel is segítsenek az állatoknak átvészelni a telet.
A cicahotelek hatalmas, tömör fából készült ládák, amelyekben két-három macska húzhatja meg magát. A láda két rekeszből áll: egy ebédlőnek is alkalmas előszobából és egy speciálisan szigetelt hálószobából. A hotel tetejét felhajthatóra készítették, hogy a cicák gondozását önként végző állatbarátok könnyen kicserélhessék a fekhelyül szolgáló szalmát, vagy ennivalót rakhassanak be.
„Noha Ausztriában törvény tiltja az állatok magára hagyását, sajnos itt is előfordul, hogy egyszerűen kirakják valahol a megunt cicát. Ezeknek az állatoknak szeretnénk segíteni, amennyire csak lehet.” – magyarázza Ulli Sima Bécs Város állatvédelmi tanácsnoka az intézkedés hátterét.
Az osztrák fővárosban ugyanis az a bevett gyakorlat, hogy a vad, kóbor macskákat ivartalanítják, chippel megjelölik majd visszaviszik a revírjükbe. A 2006-ban életre hívott kóbormacska-projekt keretében havonta több mint harminc cicát ivartalanítanak, hogy elejét vegyék a nem kívánt szaporulatnak.
Hatékonyabb az anonim szülés, mint a babamentő inkubátor
A Bécsi Orvosi Egyetem legújabb tanulmánya szerint az anonim szülésnek köszönhetően az elmúlt tíz évben több mint felére csökkent azoknak az újszülötteknek a száma Ausztriában, akik születésüket követően erőszakos halált haltak. A név nélküli szülés ráadásul népszerűbb, mint a babamentő inkubátor.
Ausztriában 2002 óta több mint ötven százalékkal csökkent az erőszakos halált halt újszülöttek száma, derül ki a Bécsi Orvosi Egyetem, a MedUni Wien legújabb kutatásából. Míg 1991 és 2001 között százezer újszülöttből hetet ölt meg az édesanyja, addig 2002 és 2009 között már csak hármat. Az egyetem szakemberei a javulást egyértelműen az anonim szülésre vezetik vissza, amelyre 2001 óta van lehetősége az osztrák nőknek.
A tanulmányban a svéd- és finn adatokat hasonlították össze az osztrák statisztikákkal. A két balti államban ugyanis szintén nyilvántartják, hogy hány újszülöttet ölt meg kétségbeesésében az anyja, ezekben az országokban azonban nincs az anonim szüléshez hasonló lehetőség. Míg Ausztriában a név nélküli szülés bevezetése óta csökkent az erőszakos halált halt csecsemők száma, addig a két országban nem változtak az adatok.
Az anonim szülés lényege, hogy ha valaki nem tudja vagy nem akarja megtartani születendő gyermekét, annak a kórházi szüléskor nem kell megadnia az igazi nevét, elég csak bediktálnia valamit. Baba és mama ettől függetlenül teljes körű ellátást kapnak, a pici pedig a gyámhivatalhoz kerül. A szülést követően az anyának természetesen lehetősége van arra, hogy meggondolja magát, és mégis hazavigye újszülöttjét. Ha azonban marad az eredeti elhatározásánál, levelet, fényképet vagy apró emléktárgyat hagyhat hátra gyermeke számára, amelyet az Örökbefogadott- és Állami Gondozott Gyermekek Referátusán őriznek. Szakemberek szerint ez azért nagyon fontos, mert az állami gondozott vagy örökbe fogadott gyerekeket még inkább foglalkoztatja a származásuk.
Kiegészítő lehetőségként a krízishelyzetben lévő osztrák anyáknak természetesen arra is lehetősége van, hogy a Magyarországon is ismert babamentő inkubátorba helyezzék csecsemőjüket. Ezzel a lehetőséggel évente két-három nő él, míg az anonim szülést harminc-negyven asszony választja.
Bécsben 2005 óta évente átlagosan tíz nő szül név nélkül kórházban, míg a babamentő inkubátorban egy-két újszülöttet találnak. Tavaly és tavalyelőtt egyetlen babának sem kellett az édesanyja keze által meghalnia.
Elektromos autók a Bécsi Városházán
Elektromos autók tesztelését kezdte meg a Bécsi Városháza több ügyosztálya is: akkus energiaforrású járművet kaptak a köztisztaságiak, a közterület-fenntartók és a Csatornázási Művek. A tesztüzem során arra keresik a választ, mely területeken érdemes az új technológiát alkalmazni.
Maria Vassilakou, a Zöldek polgármester-helyettese és Ulli Sima környezetvédelmi tanácsnok kezdeményezésére elektromos szolgálati autók tesztje kezdődött a Bécsi Városháza három ügyosztályánál. E-autót kaptak a köztisztaságiak (MA 48) és a Csatornázási Művek (Wien Kanal), a közterület-fenntartók pedig egy elektromos meghajtású kistehergépjárművet használhatnak szervíz-autóként.
Az ügyosztályok feladata, hogy a tesztidőszak során minél sokrétűbben vessék be az akkus energiaforrású járműveket, és átfogó tapasztalatokat szerezzenek arról, mely területeken érdemes a villanyautókat használni.
Az elektromos autók nagy előnye, hogy nincs károsanyag-kibocsátásuk és szinte zajtalanul működnek – ami nem elhanyagolható szempont egy olyan nyüzsgő nagyvárosban, mint Bécs. Hátrányuk ugyanakkor, hogy az akku teherbírásától és a töltési idő hosszától függ az alkalmazhatósági körük. Ráadásul megfelelő töltő-infrastruktúra is szükséges az üzemeltetésükhöz.
Az osztrák főváros járműflottájában jelenleg 99 elektromos meghajtású jármű található, ami azonban főként targonáckból és villástargoncákból áll. Ehhez jönnek az új e-személyautók, amelyeknek most kezdik a kipróbálását.
„Az e-mobilitás egy újabb lépés arra, hogy tovább csökkentsük a zajterhelést és a károsanyag-kibocsátást Bécsben” – mondja Ulli Sima környezetvédelmi tanácsnok, az akció egyik kezdeményezője.
Fotó: Christian Jobst és Christian Houdek