Öntudatra ébredtek az alkupozícióba került munkavállalók

Mezriczky László hr-szakember, az Ispiro Consulting Kft. ügyvezetője a napi.hu-nak elmondta, hogy a fordulat körülbelül 2014 második felétől kezdődött, egy dinamikusan növekvő gazdasági környezetben és nem csak a hr-eseket érte felkészületlenül, de a munkaszervezést is.

A vállalatoknál nehezen értik meg, hogy a dolgozókat nem lehet oly módon félvállról venni, ahogyan korábban, mert manapság a "ha nem tetszik, akkor el lehet menni innét" hozzáállás a profitot veszélyezteti. 

A fizikai dolgozók gyakran havi 10-20 ezer forintnyi pluszpénzekért gondolkodás nélkül váltanak munkahelyet, ami az ő helyzetükben indokolt is, hiszen ennek köszönhetően tudják például nehézségek nélkül kifizetni telefonszámlájukat vagy beiskolázni a gyereküket.

A cégeknek azonban igen költséges a fluktuáció, hiszen rengeteg pénzük kárba vész, amelyet toborzásra, betanítására, munkaügyi és adminisztrációs kiadásokra fordítanak.

Egy év alatt hetven százalékkal nőtt a fizetése annak a targoncásnak, aki hét alkalommal váltott munkahelyet, miközben ki sem mozdult a győri ipari parkból. A dolgozónak úgy jött össze a bravúr, hogy a szomszédos riválisok egymás után csábították el - fokról fokra többet ígérve neki. Mire hetedszerre mozdult, a havi bére majd' háromnegyedével lett több mint az induláskor - mesélte a lapnak Mezriczky László.

Mára egyértelműn kereslet alakult ki az alacsony képzettséggel betölthető munkakörökben is.

A korábban a céges diktátumoknak kiszolgáltatott munkavállalók öntudatára ébredtek annak, hogy alkupozícióba kerültek - figyelmeztetett Mezriczky László.

A főnökök pedig egyre kevésbé tudják a régen jól bevált nyers fegyelmezőeszközöket hatékonyan alkalmazni, ezzel együtt most kezd kiviláglani, hogy sok cégnél súlyos bajok vannak vezetői szinten. 

Ezres nagyságrendben készítettünk interjúkat a vállalatoknál és azt látjuk, hogy az olyan cégeknél, ahol a kommunikáció stratégiailag van szervezve, a dolgozókat szerény fizetés mellett is meg tudják tartani - magyarázta Mezriczky.

Alacsony az elvándorlás ott, ahol napi szinten alakítottak ki kollaborációt: rendkívül sokat számít a dolgozóknak a munkahelyi közeg, a bánásmód, a hangulat, illetve az előrelépési lehetőség.

Olyan apróságok mérvadóak lehetnek, minthogy köszön-e a főnök a beosztottaknak reggelenként, vagy sem.

A gondok jelenlétét megerősíti a Vasas Szakszervezeti Szövetség legújabb felmérése - erről László Zoltán alelnök a napi.hu-nak elmondta: a magyar munkahelyeken igen elterjedt, hogy a dolgozókkal "embertelen" módon bánnak, durván, alpárian beszélnek és egyes helyeken a fizikailag bántalmazzák őket. A bajok gyökerét szerinte nem csúcsvezetői, hanem elsősorban alsó- és középvezetői szinten kell keresni. (Az ugyanakkor nem vitatható, hogy az ilyen helyeken felsőbb szinten érdektelenek a napi munkamenet iránt, illetve aránytalan teljesítményelvárásokat támasztanak).

Sok társaság érdemben igyekszik fizetést emelni, vagy a szervezet fejlesztésén gondolkodik, ám a vállalatok egy másik, jelentős hányada úgy igyekszik úrrá lenni a munkaerőhiányon, hogy nyolcról 12 órás műszakra áll át és kimeríti dolgozói túlórakeretét. A kontroll nélküli túldolgoztatás ugyanakkor súlyosan vissza is üthet az azt alkalmazó cégekre. Mezriczky László negatív példának egy olyan üzemet hozott fel - szintén cégnév említése nélkül - ahol az évente szokásos 2-3 hetes leállást 2-3 napra szűkítették az idén nyáron. A dolgozókkal konzultálva kiderült, hogy nagy többségük immár arra készül, hogy a tél beköszönte előtt felmond - mivel elterjedt a szóbeszéd, hogy a vállalat a karácsonyi időszakra sem fog kiadni szabadnapokat.

A teljes cikk itt olvasható el.