Pró és kontra.
Pró
Fidesz most szembesülhet azzal, hogy Budapestet ezzel a politikával biztosan nem tudja megnyerni.
Alacsony a részvétel Borsodban, Szabolcsban és Baranya megyében. E megyék közös jellemzője, hogy itt az átlagnál erősebb az ellenzék (előbbi kettőben a Jobbik, Baranyában inkább a baloldal).
Erősebb viszont a részvétel a hagyományosan fideszes megyékben, Bács-Kiskunban, Vasban, Győr-Moson-Sopronban és Zalában. Vagyis a migráns-kérdés nem rajzolta át a megszokott politikai törésvonalakat. Holott ez lett volna az egyik célja ennek a kampánynak.
A kampány főként a vidéki kisebb településeken, falvakban, kisvárosokban működött, a nagyobb városokban alig. Legalábbis még a Fidesz felé hajló nagyvárosokban sem kiugró a részvétel. A Fidesznek szembe kell néznie azzal, hogy még a saját bázisain sem működött kiemelkedően ez a migránsellenes kampány.
(Az Index cikke alapján)
Török Gábor politológus véleményét ebben a cikkünkben találja meg.
Kontra
Politikai értelemben akkor is érvényes lesz a népszavazás, ha a részvételi arány nem haladja meg az 50 százalékot - mondta Gulyás Gergely, a magyar parlament fideszes alelnöke az El País című spanyol baloldali napilapnak adott, vasárnap megjelent interjújában.
"Ahhoz, hogy a referendum érvényes legyen, szükséges a szavazók több mint 50 százalékának a részvétele. Habár politikai nézőpontból akkor is érvényes, ha nem éri el ezt a számot. Mi a nemek nagy többségét szeretnénk, hogy az állampolgárok így adják támogatásukat ahhoz, hogy a magyar kormány tárgyaljon az EU-ban más kormányokkal" - fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy szerinte az európai állampolgárok nagy többsége is ugyanezeket a nézeteket osztja.
Mint mondta, a magyar referendum jó példa lehet más uniós országoknak, hogy ki lehet nyilvánítani: az Európai Bizottság által hozott megoldások szemben állnak az európai szavazók véleményével.
A kormány álláspontját firtató felvetésre hangsúlyozta: az nem kérdés, hogy szolidaritást kell mutatni és anyagilag segíteni kell azokat a biztonságos országokat, ahová a menekültek elsőként érkeznek, például a szírek esetében Törökországot, de "nincs semmilyen nemzetközi törvény, amelyik azt mondja, hogy a menekültek dönthetnek, melyik országban akarnak élni".
"Hiba azt gondolni, hogy képesek vagyunk millióknak segíteni Európában" - jegyezte meg.
A politikus beszélt arról, hogy a párizsi támadások után nem kérdés, a menekültek és a jobb életet kereső bevándorlók között érkeztek terroristák is Európába.
"Nem mindenki, aki Európába érkezik terrorista, de őrület engedni, hogy milliók lépjenek be Európába ellenőrzés nélkül. Ez veszély a társadalmunkra, függetlenül a százaléktól" - hangsúlyozta.
Az El Paísban megjelent interjúban azt is elmondta, hogy az uniós áthelyezési rendszer nem működik, noha 160 ezer ember áttelepítéséről döntöttek, eddig mindössze 5 ezer embert helyeztek át.
"Ráadásul van egy másik javaslat Brüsszelben az asztalon a korlátlan befogadásról. Ez az, amit el akarunk kerülni" - mondta az alelnök, és hozzátette, hogy ez a népszavazás nem az aktuális megállapodásról szól, hanem a jövőbeli döntésekről, eljárásokról.
(MTI)