Ezt csinálják zárt ajtók mögött a szavazatszámláló bizottságok tagjai

A szavazóhelyiség bezárása után a szavazatszámláló bizottság (tekintettel arra, hogy az urnák felbontásáig még hosszú idő telik el) leragaszthatja az urnák nyílását urnazáró címkével.

Először megszámlálják és kötegekbe foglalják a fel nem használt szavazólapokat, és minden egyes kötegre ráírják, hogy fel nem használt szavazólapot tartalmaz, valamint a kötegben lévő szavazólapok számát. A kötegeket úgy kell lezárni, hogy azokból ne lehessen szavazólapot kivenni vagy abba beletenni.

Szintén megszámlálják az elrontott szavazólapokat, majd visszahelyezik a borítékba, amelyben gyűjtötték, és azt lezárják. A választás szavazóköri eredményéről készített jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az elrontott szavazólapok számát.

Megszámlálják azt is, hányan szerepelnek a visszautasítottak jegyzékén, ezt szintén rögzítik a jegyzőkönyvben (azok a választók nem szavazhatnak, akiknek nincs érvényes személyazonosító okmányuk vagy nem írják alá a névjegyzéket). Ezután elcsomagolnak mindent a névjegyzék, a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke és a szavazóköri jegyzőkönyvek kivételével. 

Összeszámlálják, hányan írták alá a névjegyzéket (azaz vették át a szavazólapjukat), hányan szerepelnek a mozgóurnát igénylők jegyzékén, és ezt is felvezetik a jegyzőkönyvre. Az urnákat csak ezek után bonthatják fel.

A képen: Dúzs Mihályné aláírja a névjegyzéket a salgótarjáni Madách Imre Gimnáziumban kialakított 19. szavazókörben a kvótareferendum napján, 2016. október 2-án. A népszavazást a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítésével kapcsolatban írták ki. MTI Fotó: Komka Péter