Erről is beszélt egy szakember egy konferencia kapcsán.
A forradalomhoz vezető utat, a Rákosi-diktatúrát, a kitelepítéseket mutatták be a Zala Megyei Levéltár konferenciáján az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója alakalmából szerdán Zalaegerszegen.
Az "Egy diktatúra anatómiája - előadások a Rákosi-korszak történetéből" című konferencián Káli Csaba, a megyei levéltár igazgatóhelyettese az MTI-nek elmondta: a forradalomról, a megtorlásról már számos kötet, tanulmány jelent már meg, most az ahhoz vezető utat mutatják be nyolc előadáson keresztül a résztvevőknek.
A konferencián szóba kerül a paraszti identitástudat megtörése, a kollektivizálás. Előadás hangzott el az '50-es évek parasztságára nehezedő terhekről, amelyek hozzájárultak a forradalom kitöréséhez. Beszéltek az egyházüldözésről, valamint a határ túloldalán, Jugoszláviában történtekről. Egy előadás a Magyar Kommunista Párt (MKP), majd a Magyar Dolgozók Pártja megyei első titkára, valamint a legfontosabb operatív döntéshozó testülete, a pártbizottság tagjainak szociometriai vizsgálatával foglalkozott. Egy kis zalai falun keresztül pedig azt mutatták be, hogyan éltek az emberek az ötvenes években - sorolta a témákat az igazgatóhelyettes.
Kitért arra is, hogy Rákosi Mátyás 1945-től 1953-ig volt Zala megye országgyűlési képviselője. A háttérdokumentumok szerint valószínűleg azért jelölték 1945-ben, mert úgy gondolták, hogy plusz szavazatokat hoz a MKP-nak. Az eredmények viszont azt mutatták, hogy túl sok eredményt nem értek el, hiszen a megyében a Független Kisgazdapárt 75 százalékkal nyerte meg 1945-ben a választást, a Demokrata Néppárt 1947-ben több mint 60 százalékot kapott. Érdemben még a kékcédulás csalás sem tudott segíteni, az MKP annyi szavazatot azért össze tudott gyűjteni, hogy Rákosi megszerezze a mandátumot - jegyezte meg Káli Csaba.