Veszélyes lehet a jégre menni. Ezt tegye, ha baj van

2017.01.04. 13:49

Szinte nem múlik el tél úgy, hogy ne értesüljünk olyan tragédiáról, amely a kellően még nem megvastagodott álló- és folyóvizek jégtakarójának beszakadása okozott. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság felhívása.

A téli időszak egyik kedvelt szórakozása a jégen csúszkálás, korcsolyázás, amely azonban nagy veszélyt is hordozhat magában. A jégen tartózkodás nem mindig biztonságos.

Ha a téli sport hódolói nem járnak el elég körültekintően, és nem veszik figyelembe a kihelyezett „Jégre menni tilos!” figyelmeztető táblákat, könnyen megtörténhet a baj: a vékony jég beszakadhat, a jeges vízbe esett ember pedig fagyási sérüléseket szenvedhet, vagy akár rövid időn belül ki is hűlhet.

Néhány általános érvényű szempont a korcsolyázás, csúszkálás és jégen tartózkodás helyének kiválasztásához:

  • Csak kijelölt helyen szabad jégen tartózkodni.
  • Befagyott állóvíz esetén fontos ügyelni arra, hogy a part közelében a jég rendszerint vékonyabb, néha üreges, ezért könnyebben törik. Beszűküléseknél áramlatok gyöngíthetik a jeget, ugyanez vonatkozik állóvizeknél a mellékfolyók torkolatára is. A meleg források különösen veszélyesek, mert nem mindig hoznak létre jégmentes helyeket, mi több, elvékonyítják a jeget, ami nem látható. Fontos tudnivaló továbbá, hogy a sűrű hótakaró alatt a jég vékonyabb, mint hómentes helyeken.
  • Befagyott folyóvizek esetén különösen vékony jég a folyókanyarok külső oldalán, valamint a sebes folyású, vagy kőtömbökkel telített szakaszon.

Mindkét esetben oda kell figyelni a következőkre:

  • Olvadáskor a jégtakaró teherbíró képessége akkor is erősen csökken, ha vastagsága változatlanul fennáll.
  • Jégen történő haladáskor nyugodtan és egyenletesen lépkedjünk, ha elesünk, az fokozza a jég beszakadásának veszélyét.
  • Több személy esetén pihenéskor is tartsuk be a szükséges távolságot.
  • Jégen történő haladáskor síbottal, vagy bottal állandóan ellenőrizzük az előttünk levő jég épségét és szilárdságát.

A jég beszakadása esetén követendő magatartás:

  • A jég beszakadását rendszerint már előre jelzi a ropogás és a recsegés, és a jég felületének süllyedése. Ekkor a beszakadás esetleg még elkerülhető.
  • Azonnal feküdjünk laposan a jégre (nagy fekvési felület), lehetőleg arccal a part felé.
  • Lassú, nyugodt mozdulatokkal (mindig a lehető legnagyobb felfekvési felületen) kússzunk a part felé.

Ha a jég a fenti előjelek nélkül beszakad, vagy túlságosan későn reagálunk és beszakadt alattunk, a teendők a következők:

  • Azonnal tárjuk szét karjainkat, és ejtsük magunkat előre.
  • Minden eszközzel gátoljuk meg, hogy a jégfelület alá csússzunk vagy lemerüljünk a vízbe.

Ha mégis a jégfelület alá kerülünk:

  • A víz hőmérséklete a jégfelület alatt 0-4 fok, vagyis már 20-30 másodperc után hidegsokk következhet be (vérkeringési zavarok, sőt a szívműködés leállása).
  • Tartsuk nyitva szemünket, és nézzünk felfelé.
  • Ha a jég hóval fedett, a közelben levő jégtörés helyét a beeső fénysugár alapján még fel lehet ismerni, és el lehet érni.
  • Ha a jeget nem fedi hó, a víz és a jég egyforma fénytörése miatt a jég beszakadásának helye csak igen nehezen ismerhető fel, folyóvíz esetén az áramlás miatt e helyet akkor sem lehet már elérni, ha tudjuk, hol van, a túlélés esélye ilyenkor igen csekély.
  • Próbáljuk meg a felsőtestünkkel újból a jégfelület fölé jutni (lehetőleg arccal a part felé).
  • Végezzünk lábainkkal lökésszerű úszó mozdulatokat, a karjainkkal és súlyáthelyezéssel segítsük a lábmunkát.

Amennyiben így nem sikerül a jég fölé jutni, próbáljunk meg a jég beszakadásának helyével szembeni oldalon egyik lábunkkal a jég felületére jutni és azután a kezünkre és lábunkra támaszkodva testünket oldalt a jégfelületre tolni. A jég beszakadásának formájától és nagyságától függően e módszer hanyatt fekve is alkalmazható.

Ha a jég újból és újból beszakad, vágjunk magunknak utat a part felé, addig, míg ki nem jutunk a partra, vagy teherbíró jégfelülethez nem érünk.

Ha azt észleljük, hogy valaki bajba került, azonnal hívjuk segítséget a 105-ös és a 112-es segélyhívó telefonszámon!

Fotó: Egyed László, Vas MKI

.