Hirdetés

Szombathelyiek Pekingben – ELTE-s nyári tanulmányút Kínában

Szombathelyiek Pekingben – ELTE-s nyári tanulmányút Kínában

2018.08.19. 16:16

Rendhagyó kínai tanulmányút. Tudta ön, hogy már Szombathelyen is oktatnak kínai nyelvet és kultúrát?

Hirdetés

Nem mindennapi, egészen különleges utazásélményben volt része a közelmúltban Baráth Zsuzsannának, az ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanulójának és az iskola igazgatójának, Papp Tibornak: az ELTE Konfuciusz Intézet jóvoltából július 15-e és 27-e között egy rendhagyó kínai tanulmányúton vehettek részt. A szombathelyi diáklánynak és kísérőjének több magyar iskola képviselőivel együtt az intézet által szervezett alapfokú kínai nyelvoktatási program keretében nyílt lehetősége a majdnem kéthetes pekingi látogatásra.

A Pekingi Idegennyelvi Egyetemmel (BFSU) szoros együttműködésben, Kínából delegált tanárok segítségével már Szombathelyen is oktatnak kínai nyelvet és kultúrát, tudtuk meg Boronkay Viktóriától, az ELTE Konfuciusz Intézet SEK-es koordinátorától. Az elmúlt évben Szombathelyen öt iskolában, közel száz diáknak nyílt lehetősége, hogy anyanyelvi beszélőktől, harmadik nyelvként kínai nyelvet tanuljanak. Az oktatás elsősorban nem nyelvvizsgára készít fel, hanem a későbbi, akár felsőfokú tanulmányok megalapozásában segít, de a számunkra jobbára idegen és ősi kínai kultúra megismerése sem utolsó szempont, ismertette a helyi képzés céljait a koordinátor.

Miért szeretne egy szombathelyi diák kínaiul tanulni? – adódik a magától érthetődő kérdés; Kína messze van, nyelve pedig általában nehézségeket okoz az európaiaknak. „Nagyon szeretem a nyelveket, eddig angolt és németet tanultam. Ősszel jött a lehetőség, hogy a Bolyaiban is lehet kínaiul tanulni. Az időmbe belefért, kipróbáltam, majd megtetszett.” – idézte fel a kezdeteket Zsuzsa. „Ennek a nyelvoktatásnak és kultúrának még nincsen hagyománya Szombathelyen, de úgy vélem, hogy egyre fontosabb lesz. A Bolyaiból kikerülő diákok egy része hagyományosan külföldi egyetemekre felvételizik, elsősorban Nyugat-Európába, de van olyan végzett diákunk, aki a sanghaji egyetemen szerzett diplomát. Kína rengeteg pénzt fordít az oktatásra, gazdasága erős, a jövőben pedig a híres angol vagy amerikai egyetemek mellett feltűnnek majd a kínaiak is.” – mutatott rá a gyakorlatias szempontokra Papp Tibor igazgató.

A tanulmányútra a Konfuciusz Intézet és a Pekingi Idegennyelvű Egyetem közösen biztosított a huszonhét magyar (és számos külföldi) diáknak lehetőséget, sőt, a változatos programokon felül a külföldi tartózkodás költségeit is átvállalták; ám még ezzel együtt sem egyszerű Magyarországról Kínába utazni. Zsuzsának közvetlen járattal tíz órába telt a repülőút, de Tiborral együtt többeknek Dubai-on át vezetett az út Pekingbe, nekik majdnem egy napjukba került megérkezni. „Az első döbbenetet természetesen a tömeg okozza: csak Pekingben kétszer annyian laknak, mint Magyarországon. A másik kezdeti nehézség pedig az időjárás, ami nagyon meleg és párás.” – idézték fel az első benyomásokat.

Zsuzsa kilenc hónapnyi kínai nyelvtanulás után utazott ki, de így is érdekes tapasztalat volt kínai közegben kínaiul beszélni: természetesen sokkal pörgősebben és köznyelvibben beszél az utca embere, mint ami a nyelvórákon megszokott; de a Zhu Bei tanárnőtől elsajátított kínai kultúra ismerete hatalmas előnyt jelentett számára az eligazodásban. A kínai emberek azonban itthon és hazájukban is nagyon hálásak, ha egy magyar a saját nyelvükön szólal meg; az általános tendencia és a két utazó tapasztalata viszont az, hogy a kínai fiatalok zöme már elég jól beszél angolul is.

Új impulzust jelentett az európai csoport számára gasztronómia is. Bár Pekingben az utcai ételárusoktól óvták őket, a programnak része volt több színvonalas kínai étterem is: a kínai ételek sokfélék, változatosak, más a teríték és az illem, közösségi szerepe van; a külföldi diákok menüjéből sem maradhattak ki a rákok, a sárkánygyümölcs és a híres pekingi kacsa sem. A nevezetességek közül az utazók látták a Nagy Falat, a Tiltott Várost, a Nyári Palotát és a Tienanmen teret is. Az egzotikus élményeket és apróbb nehézségeket is tartogató akklimatizálódás után Tibornak a kínai emberek szorgalma és teherbírása tűnt fel: az első felismerést az este tíz és éjfél közötti meeting jelentette, ami egyáltalán nem ritka Kínában.

A magyarok rendszerint szeretik kutatni a világban, hogy más, távoli népek hallottak-e rólunk. Zsuzsa ennek kapcsán egy humoros történetet elevenített fel, ami a kínaiak udvariasságát is jól példázza: „Az egyetemi városban szóba elegyedtünk pár helyivel, akik odajöttek barátkozni és kérdezték, hogy honnan jöttünk. Válaszoltak angolul és kínaiul is, hogy Magyarországról, erre egy néni azonnal rávágta: igen, igen, nagyon szép ország. A következő pillanatban láttam, hogy a telefonján keresi, hogy honnan is jöttünk!” Tibor egy másik kedves történetet említett: „Egy idősebb úrral beszélgettem, aki megkérdezte merre van Magyarország. Elmagyaráztam neki, majd arra volt kíváncsi, hogy mennyien élnek itt. Feleltem, hogy tízmillióan, erre ő aranyosan elmosolyodott.”

A kérdésre, hogy Zsuzsát megerősítette-e az utazás, hogy érdemes kínaiul tanulni, a válasz egyértelműen igen, a jövőben akár kínaiszakosként is eltudja képzelni magát. Papp Tibornak pedig pedagógusként az egyik legérdekesebb tanulság az volt, hogy Kína rengeteg pénzt költ az oktatásra és az oktatás infrastruktúrájára, a könyvtáraik pedig egészen lenyűgözőek és modernek. A kínai munkaerkölcs és szemléletmód megismerése miatt is pártolja, hogy Szombathelyen folytatódjon a nyelv oktatása, hiszen a diákok ezáltal többek lesznek. Kína paradigmaváltás előtt áll, véli az igazgató, hiszen céljuk kitörni az olcsó árut termelő ország szerepéből: többek között ezért is szeretnék „elszívni” a tehetséges külföldi diákokat, jó lenne, ha hazánk is erre törekedne, lépést tartana.

Boronkay Viktória kérdésünkre azt is elmondta, hogy az ELTE Konfuciusz Intézet szervezésében idén két szaktanár is érkezik Szombathelyre, hogy folytassák az egy éve megkezdett munkát; a kínai utazás lehetősége szintén évről évre elérhető lesz a magyar diákok számára is.

Az ELTE Konfuciusz Intézetről

Az ELTE Konfuciusz Intézetet 2006-ban alapították, jelenleg ez Magyarország legnagyobb kínai nyelvi és kulturális központja, számos külföldi partnerrel és együttműködéssel. A négy kiváló minősítést is magáénak tudó intézet tíz városban, harminckét intézményben, kétezer magyar diáknak, harminchat anyanyelvű szaktanár segítségével tanít kínai nyelvet; a delegált szaktanárok - Szombathelyen is - angol nyelven adják át tudásukat.

Szombathelyen az ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban, a Zrínyi Ilona Általános Iskolában, a Neumann János Általános Iskolában, a Derkovits Gyula Általános Iskolában, az Oldai Általános iskolában, illetve a Paragvári Utcai Általános Iskolában folyik kínai nyelvoktatás.

Ősztől, háromszor tizenhat órában az Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Egyetemi Központjában is elérhetővé válik a kínai nyelvoktatás, érdeklődni Boronkay Viktóriánál lehet a részletekről.

Cikk: Kocsis Marcell
Fotók: Kleinhappel Miklós (ELTE), Papp Tibor, Baráth Zsuzsanna

Galéria