Erzsébet-, Katalin- és András-napi időjárási megfigyelések, hiedelmek és babonák

Régebben, mivel nem volt meteorológia előrejelzés, nem nagyon tudtak másra hagyatkozni az időjárás-előrejelzést illetően az emberek, mint tapasztalataikra, megfigyeléseikre és abból vontak le különböző következtetéseket, összefüggéseket.

A novemberi megfigyelésekből gyűjtöttünk össze egy csokorra valót.

November 19., Erzsébet nap

Jeles napként tartják nyilván Erzsébet-napját. A népi megfigyelés szerint, ha esik ezen a napon, az enyhe telet jelent. Azt is szokták mondani, ha „Erzsébet megrázza pendelyét”, azaz, ha havazik, akkor a karácsony is fehér lesz. Sok helyen azt tartják, amilyen az Erzsébet napi időjárás, olyan lesz a decemberi. 

November 25., Katalin nap

A hagyomány szerint ekkor lehet utoljára bálokat rendezni.

Ha Katalin locsog, karácsony kopog vagy fordítva, azaz Katalin kopog, karácsony locsog – tartja a mondás. Ha Katalinkor esik valamilyen halmazállapotú csapadék, nagy valószínűséggel karácsonykor fagyra számíthatunk ill. fordítva, ha Katalinkor fagyos az időjárás, karácsonykor esni fog.

Ezen a napon a kíváncsi férfiak párnájuk alá helyeztek valamilyen női ruhaneműt, és azt remélték megálmodják ki lesz a jövendőbelijük.

November 30., András nap 

Az e naphoz legközelebb eső vasárnap, már az advent, a karácsonyra való felkészülés kezdete. Advent idején pedig tilos a lakodalom, minden hangos mulatság. Ilyenkor ugyanis testi és lelki felkészülést vártak el a karácsonyra.

Régen András-napján kezdődtek a disznóölések. E naptól kezdve egészen farsangig mindig akadt egy ház, ahol disznó sivítása verte fel a csendet.

Az időjárással kapcsolatos megfigyelés szerint, ha ekkor esik az eső vagy a hó, úgy közel 40 napig csapadékos lesz az idő. Ha András-napján fagy, akkor a karácsonykor eső lesz.

András naphoz több népszokás, helyenként még ma is élő hagyomány fűződik.

Ugyancsak András-napján a lányok arra voltak kíváncsiak, ki lesz jövendőbelijük, mikor fognak férjhez menni.

Szintén a lányok szokása volt a gombócfőzés András-napján. Kilenc fiúnevet papírszeletekre írtak, összehajtogatva, tésztába gyúrva gombóccá formálták. Forrásban lévő vízbe ejtették azokat, s amelyik legelőször a felszínre jött, azt kikapták, és a néphagyomány szerint olyan nevű fiú lesz a lány jövendőbelije.

András nap az egyik legfontosabb házasságjósló nap volt. Ilyenkor például megrugdosták a disznóólat, és ahányat röffentett a disznó, annyi év múlva ment férjhez a lány.

Alon.hu összeállítás, felhasználása engedélyhez kötött!