Június 21. a nyári napforduló és a csillagászati nyár kezdete.
Általában június 21. a nyári napforduló és a csillagászati nyár kezdete. Ebben az időben jár a Nap az égbolton megtett látszólagos útján a legmagasabb ponton, ilyenkor a leghosszabb - Magyarországon közel 16 órás - a nappal, és a legrövidebb az éjszaka.
Az idei nyári napforduló június 21-én 09:14-kor van.
A nyári napforduló az északi féltekén június 21-én van (esetenként 20-án vagy 22-én). A nyári napforduló idején a Ráktérítőn éri el a nap a zenitet. Az északi félgömbön nyári napfordulókor a leghosszabb a nappal.
A napfordulókat már a keresztény egyház létrejötte előtt megünnepelték. A magyar népi szokások szerint már korábban is fontos ünnep volt, de a kereszténység felvétele óta Szent Iván napjához kötik a nyári napfordulót. Korábban a csillagászati nyár kezdete valóban június 24-re esett.
Szent Iván-napja, a nyári napforduló ünnepe (még ha nem is esik egybe a dátum), a szertartásos tűzgyújtás egyik jeles napja. A nyári napforduló a csillagászati nyár kezdetét jelenti, ezernyi szokás kapcsolódik hozzá, megünneplésének ismét reneszánsza van.
A keresztény egyház Szent Jánost tette a nap védőszentjévé, ünnepe az 5. század óta vált általánossá. Az egyház a középkori liturgiájába építette és megszentelte a Szent Iván napi tüzet.
A Szent Iván napi tűzgyújtáshoz különböző hiedelmek fűződtek. Az ekkor gyújtott tűzről azt tartották, hogy megvéd a köd, a jégeső és a dögvész ellen és elősegíti a jó termést.
Keresztelő Szent János, Szent Iván napjához kapcsolódó időjárási megfigyelés:
40 napig olyan idő lesz, mint amilyen ezen a napon van.
Ekkor kell elvetni az őszi répát és retket, valamint Szent Iván napján kell leszedni a gyógynövényeket.
A Szent Iván-napi tűznek egészség- és szerelemvarázsló szerepe is volt, közvetlenül a tűz átugrálása, valamint a felette füstölt különféle növények révén. A tűzre zsúpszalma, rőzse, májusfa, gaz és szemét is kerülhetett, melyet néhol a lányok gyűjtöttek és a tüzet ők gyújtották meg.
A tűz meggyújtásának és átugrásának szertartásai voltak. Csallóközben egy lány háromszor körüljárta és vízzel megszentelte a tűzrevalót, majd egy legény ugyancsak háromszor körbefutotta és égő fáklyával meggyújtotta. A tüzet a lányok, legények és a gyerekek is átugrálták.