Babonák és hiedelmek a világ számos országából.
A karácsony a világ legnagyobb és legszentebb keresztény ünnepe, amikor Jézus születését és a családi szeretetet ünnepeljük. Azt mindenki tudja, hogy ez alkalomból az emberek fenyőfát állítanak otthonukba, amit feldíszítenek, ünnepi süteményt sütnek, megajándékozzák és jó kívánságokkal látják el egymást. Az azonban nem mindenki számára ismert, hogy a világ különböző keresztény városaiban milyen babonák és szokások terjedtek el. Cikkünk ezeknek a különleges hiedelmeknek egy részét igyekszik bemutatni.
Magyarországon például karácsony napján tilos dolgozni, az asszonyoknak csak a takarítás és a főzés megengedett; a férfiak is csak a ház körül tevékenykedhetnek. Kölcsönkérni sem szabad ilyenkor semmit, sőt, a kölcsönadott dolgokat is vissza kell vinni, hogy a házigazda a jövő évben nyereséges legyen. Aki az ünnepi asztalra könyököl, annak kelése nő.
Ha karácsony reggelén férfi érkezik vendégségbe, akkor a születő borjú bika lesz, a malac kan, a csikó pedig csődör. A göcsejiek szerint szenteste az állatok emberi hangon beszélnek, és kibeszélik a ház népét.
Az angoloknál egész éjjel égnek a gyertyák, mert úgy tartják, balszerencsét hoz, ha valamelyik kialszik. De ennél is rosszabb jövőt ígér, ha a karácsonyi fahasábot egy lúdtalpas asszony vagy egy kancsal férfi érinti meg. Karácsony reggelén a ház ajtaját elsőként kinyitó családtagnak ki kell kiáltania az utcára, hogy „Köszöntelek, Atyaisten!”.
Olaszországban a felnőttek lencsét ajándékoznak egymásnak, mert ha levest készítenek belőle, akkor sok pénz áll a házhoz. Az olaszok szenteste fatörzset gyújtanak, melynek Újév napjáig égnie kell. Rómában pedig a pápa áldást ad a városra és a világra.
A skandinávoknál is vannak érdekes szokások: a svédek ilyenkor gyertyát gyújtanak halottaikért; a finnek szaunáznak, majd kimennek a temetőbe és a templomba. Náluk az ünnepi asztalra lúgos hal és sonka kerül, desszertnek pedig tejberizs, amibe egy szem mandulát rejtenek el. A norvégok a karácsonyfa körbetáncolásával ünnepelnek, a pajtában pedig a gonosz szellemek távol tartása érdekében egy csésze zabkását helyeznek el.
A cseheknél számos babona ismert. Ők abban hisznek, hogy szenteste megtudhatják, hogy mit hoz a jövő, s az első csillag feljöttéig nem is kapcsolnak lámpát. Az abrosz vagy a tányérok alá halpikkelyt raknak a jómód érdekében. Aki elsőként feláll az ünnepi asztaltól az fog elsőként meghalni, ezért szokás, hogy a vendégek egyszerre állnak fel a vacsora után.
Skócia egyes részein világos sört öntenek a tengerbe, hogy a következő évben az sok halat adjon nekik.
Mexikóban hosszú rudakra erősített csengettyűkkel mennek templomba.
Kenyában virágokkal, lufikkal és szalagokkal díszítik fel a templomokat.
Libanonban pedig gabonamagvakat ültetnek.
Horvát szomszédainknál három tuskó jelképezi a Szentháromságot, ezek parazsával gyújtják meg az ünnepi gyertyákat, míg a szlovákoknál karácsonykor pásztorjárás során mondanak köszönetet.
Írhatnánk még a karácsonyfához vagy az ajándékozáshoz kapcsolódó szokásokról is, de nem akarjuk, hogy babonás legyen. Ha mégis többet szeretne megtudni a világ különböző országainak hagyományairól, olvassa el Rosta Erzsébet és Rábai Attila: Hiedelmek, hagyományok, babonák a világ minden tájáról című könyvét; mi is onnan puskáztunk.