December 26. sokaknak nagyon kényes időszak.
December 26-án éves csúcsra ugrik a társkereső oldalak látogatottsága.
A karácsonyt megelőző egy hónap sokaknak nagyon kényes időszak. Miközben egyesek mosolyognak és kezdik ünnepi hangulatba öltöztetni lelküket, addig a párkapcsolat nélkül élők azzal szembesülnek, hogy nem tudnak a „szeressük egymást” szerepnek megfelelni - mert nincs kit szeretgetniük. A magányosaknál és egyedülállóknál már az ünnep előtt egy hónappal felléphet a karácsonyi depresszió.
A karácsonyi depresszió nem minden egyedülállót érint, és nem szabad összekeverni a depressziós megbetegedéssel. Ez a hangulatzavar kifejezetten az ünnephez kötődik.
A karácsonyi depresszió tünetei: levertség, hangulatingadozás, az egyén értéktelennek érzi magát, és úgy gondolja, azért magányos, mert nem elég szerethető.
Akik magányosak, már most is érezhetik a karácsonyi depresszió tüneteit, mert a feldíszített bevásárlóközpontok, a karácsonyi fényben úszó kirakatok, a boltok díszektől roskadozó polcai arra emlékeztetik őket, hogy bizony közeledik egy újabb magányos karácsony.
A karácsonyi időszak az egyedülállókban felerősíti a korábbi párkapcsolati kudarcokat és a megoldatlan kapcsolati konfliktusokat. A hétköznapokban tudják kezelni ezeket az érzéseket: vagy nem foglalkoznak velük, vagy elfojtják magukban. De az ünnep elől nem tudnak elbújni, az kibillenti őket. A gyötrelmes érzéseket nem tudják elhárítani, tudatosul bennük, hogy egyedül vannak. A magányos ember ekkor vagy befelé fordul, vagy elkezd intenzíven társ után kutatni.
Ennek oka egyrészt a szülői nyomás. Otthon van a fiatal a családdal, a szülőkkel, akik felvetik neki, hogy igazán találhatna már valakit magának. A másik ok, hogy jó otthon, de egy idő után felüti fejét az unalom. A harmadik ok a magányosság érzése. A magány érzése, a családi nyomás és az unalom pedig oda vezet, hogy néhány kattintás után egy társkeresőn találja magát a társra vágyó fél.
Az egyedülállókban a karácsonykor kezdődő pártalálási vágy egészen január végéig kitart. Ez az újévi fogadalmakkal magyarázható, „sokan megfogadják, hogy 'idén végre találok valakit'”
Minden ember társra vágyik, de karácsony alatt ez a vágy olyannyira felerősödik az emberben, hogy sokan a gép elé ülve gyakorlatilag kontroll nélkül kezdenek el ismerkedni "mindegy, hogy ki, csak legyen valaki" elven, az igényeket alább adva.
Az ilyen eszeveszett, felületes ismerkedésekből többnyire életképtelen kapcsolatok születnek, amit csalódás követ, miáltal ördögi körbe kerül a társra vágyó fél.
„Aki egyedül van és megéli a magányt, az akár tudatosan is ismerkedhet társkeresőn, de tartsa szem előtt, hogy az ismerkedés motivációja ne az egyedüllét okozta rossz érzések enyhítése legyen”
Hogy egy kapcsolat elmélyüljön, a feleknek meg kell ismerniük egymást, ehhez pedig idő kell. Azoknak, akik társkereső oldalon ismerkednek, a levelezést ne húzzák el indokolatlanul sok ideig.
A virtuális kapcsolattartás meggátolja a kapcsolat elmélyülését, a levelezés egy idő után felszínessé válhat. Ráadásul az egyén vágyakozása és képzelete olyan tulajdonságokkal, érzésekkel, megjelenéssel ruházhatja fel a levelezőpartnert, amelyeknek nyoma sincs, a személyes találkozás csalódást hozhat magával a torz képzelettársítás miatt.
Személyes találkozás szükséges ahhoz, hogy valami elinduljon két ember között. Ha megvan a közös szimpátia, utána jöhetnek a közös élmények. Egy kapcsolat úgy tud elmélyülni, ha a közös programokkal, élményekkel együtt ismeri meg az ember a másik felet.
Akik nem akarnak a társkereső oldalakon hirtelen párt találni, de magányosak, azok éljenek minden olyan lehetőséggel, ahol közösségbe tudnak menni. Vannak például időseknek szervezett összejövetelek, programok, és sok egyház szervez az ünnepek környékén találkozási lehetőséget. Semmiképpen ne befelé forduljanak, hanem próbáljanak nyitni a külvilág felé, ekképp próbálják átvészelni ezt az időszakot.