Az 1956-os forradalom 70. évfordulóján ünnepségeket tartottak Budapesten. Magyar Péter, európai vezetők és ellenzéki politikusok is beszédet mondtak.
2026. október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára emlékeztek Budapesten. Az Országházban nemzetközi vendégek, köztük Ursula von der Leyen és António Costa részvételével rendeztek ünnepséget. Magyar Péter miniszterelnök a Kossuth téren, a Fidesz és a KDNP a Bem téren, a Mi Hazánk Mozgalom pedig a Corvin közben tartott megemlékezést. A fővárosban emlékpontokat avattak, fényfestést rendeztek, az Operaházban pedig ünnepi gálaesttel tisztelegtek a forradalom hősei előtt.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából pénteken Budapest számos pontján tartottak ünnepi rendezvényt: az Országházban külföldi vendégek részvételével emlékeztek a forradalomra, Magyar Péter a Kossuth Lajos téren mondott beszédet, a Fidesz és a KDNP a Bem téren, a Mi Hazánk Mozgalom a Corvin közben tartott megemlékezést.
A magyarországi ünnepi programsorozat ünnepélyes zászlófelvonással és katonai tiszteletadással kezdődött az Országház előtt Baka András köztársasági elnök, Forsthoffer Ágnes házelnök és Magyar Péter miniszterelnök, a kormány, állami és katonai szervezetek, a diplomáciai testület képviselői, valamint meghívott vendégek részvételével.
Az Országházban délután tartott ünnepi megemlékezésen Baka András hangsúlyozta: 1956. október 23-án a magyarok nem egyszerűen változást követeltek, hanem visszakövetelték a jogot, hogy maguk alakíthassák a sorsukat. Az egyes emberek követeléseiből egy nemzet akarata formálódott, és ezt a hangot az egész világ meghallotta - fogalmazott.
Forsthoffer Ágnes kiemelte:
az 1956-os forradalom hőseinek áldozata kitörölhetetlenné tette a magyarokban a szabadság eszméjét. Hozzátette: 1956. október 23. a nemzeti egység oly erős szimbólumává vált, hogy abból ma is erőt meríthetünk. Ezért is különösen fontos a nemzeti emlékezet megőrzése, mely mindannyiunk feladata.
A megemlékezésen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott, Magyarország ismét elküldte a világnak a remény üzenetét: világossá tette, hogy a demokratikus visszacsúszás visszafordítható, a dezinformációt és a félelemkeltést le lehet győzni, a demokrácia jövője a nép kezében van.
António Costa, az Európai Tanács elnöke az Országházban tartott ünnepségen azt mondta, az 1956-os forradalom emléke arra tanít, hogy a demokráciáknak nem szabad engedniük a zsarnokságnak. Hozzátette: egy nehézségekkel teli világban a magyarok továbbra is tisztában vannak az Európai Unió értékével.
A megemlékezésen beszédet mondott Jens Stoltenberg norvég politikus, a NATO korábbi főtitkára is, aki azt hangsúlyozta: a magyarok 1956-ban megmutatták, hogy a demokrácia erősebb a diktatúránál, a szabadság pedig az elnyomásnál.
A kormányfő 1956 örökségének továbbvitelét ígérte, valamint hangsúlyozta a magyaroknak a szabad, demokratikus Európához való tartozását: Magyarország nem kompország, nem sodródhat megállíthatatlanul Kelet és Nyugat között; 1956-ban a magyarok egyértelműen választottak,
"a szabad, demokratikus Európához tartozunk".
Hangsúlyozta azt is: minden magyar vezetőnek tudnia kell, hogy a hatalma soha nem lehet fontosabb, mint a hazája szabadsága; 1956 véráldozatát egyetlen magyar vezető sem teheti zárójelbe pillanatnyi gazdasági alkukért vagy kétes szövetségekért - szögezte le, majd megjegyezte: aki 1956 után egy agresszort menteget vagy idegen birodalmi érdekeknek rendeli alá a nemzetet, az semmit sem ért 1956 üzenetéből, "legyen Budapesten vagy éppen egy párizsi teraszon".
Orbán Viktor volt miniszterelnököt október 23-án egy párizsi hotel teraszán fotózták le, a felvételt a 444 híroldal közölte.
A Fidesz és a KDNP közös, Bem téri megemlékezésén Áder János volt köztársasági elnök arról beszélt, hogy 1956 megingatta a szovjet birodalmat, megrengette a világot, és megrendültté tette a világ szabadságszerető népeit.
Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője 1956 októberét történelmi pillanatnak nevezte, és kiemelte: nemcsak emlékezni és emlékeztetni akarnak a múltra, hanem üzenni is akarnak a jövőnek, hogy ne feledjék, a legnagyobb dolog a szabadság. Hallgatóságának azt üzente: ne hagyják, hogy a zsarnokság mondja meg, mi a szabadság. "Mi pontosan tudjuk, kik vagyunk és meg is akarunk maradni annak, akik vagyunk: magyaroknak, a szabadság nemzetének" - fogalmazott.
A rendezvényen Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum volt főigazgatója az intézmény bezárásával és átrendezésével szembeni ellenállásra szólított fel, és felolvasták Hankó Balázs, az NKA-ügy miatt letartóztatásban lévő volt kulturális miniszter levelét is.
A Mi Hazánk Mozgalom megemlékezésén Toroczkai László, az ellenzéki párt elnöke, országgyűlési frakcióvezetője nemzeti ellenállást hirdetett: a létrehozandó nemzeti ellenállási körök célja az, hogy minden civil és politikai eszközzel fellépjenek a magyar nemzet érdekeivel ellentétes döntésekkel, folyamatokkal szemben.
Délelőtt emlékpontokat, korabeli fényképpel ellátott sztéléket avattak fel Budapest több pontján, ahol az 1956-os forradalom idején köztéri sírok voltak. A fővárosi önkormányzat és partnerei ezzel emlékeznek a hetven évvel ezelőtti események ismeretlen áldozataira.
A IX. kerületi Markusovszky téren felállított sztélénél tartott megemlékezésen Karácsony Gergely főpolgármester úgy fogalmazott: 1956 nagyon sokrétű emlékezetében
"benne vannak a felszabadulás, az öröm, a humor pillanatai és persze benne vannak a tragédiák, az eltört sorsok, a kivégzett emberek."
A fővárosi önkormányzat és a Budapesti Művelődési Központ jelképesen 19.56 perctől tartott megemlékezést Forradalmunk fényénél címmel fényfestéssel a Városháza parkban.
Este a Magyar Állami Operaházban tartott ünnepi gálaesten az 1956-os forradalomban szerepet vállaló művészeket méltatta Magyar Péter miniszterelnök.
Az ünnepi műsoron felcsendült Verdi Nabucco című operájából a Rabszolgák kórusa, Dvořák Újvilág-szimfóniája, Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról, valamint Reményik Sándor Öröktűz című verse, zongorán játszott Schiff András.