Háttér.
Londonban, az 1948-as ötkarikás játékokon kezdődött a magyar kalapácsvetés sikersorozata, amelynek újabb állomását Halász Bence párizsi ezüstérme jelenti.
A 76 évvel ezelőtti játékokon Németh Imre bizonyult a legjobbnak. A következő, 1952-ben rendezett olimpián Csermák József világcsúccsal diadalmaskodott, ő dobott a világon elsőként 60 méter felett (60,34 m). Mindmáig Csermák a szám legfiatalabb olimpiai aranyérmese, Helsinkiben 20 évesen és 161 naposan aratta sikerét. A finn fővárosban Németh a harmadik helyet érdemelte ki. Melbourne-ben, 1956-ban Csermák ötödikként zárt.
Az 1960-as játékoktól kezdődően Zsivótzky Gyula gondoskodott az éremről. Rómában és négy évvel később, Tokióban második lett, majd 1968-ban, Mexikóvárosban már nem talált legyőzőre. Ekkor a dobogó harmadik fokára is magyar atléta, Lovász Lázár állhatott fel, az ötödik helyen pedig Eckschmiedt Sándor végzett.
A következő medálra viszont 28 évet kellett várni - közben Gécsek Tibor 1988-ban, Szöulban a hatodik, 1992-ben, Barcelonában pedig negyedik lett. A szentgotthárdi atléta volt az első magyar kalapácsvető, aki 80 méter fölé került.
Az 1996-os atlantai olimpián Kiss Balázs 81,24 méterrel végzett az első helyen.
A sorozat 2004-ben és 2008-ban is folytatódhatott volna, ám Athénban az emlékezetes doppingbotrány során Annus Adriánt megfosztották az aranyéremtől. Athénban és Pekingben Pars Krisztián negyedikként zárt, 2008-ban ugyanakkor átmenetileg ezüstérmesnek tekinthette magát, mivel a második és harmadik fehérorosz versenyzőt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság doppingolás miatt kizárta és eltiltotta. Egy év múlva a nemzetközi Sportdöntőbíróság ezt a döntést megsemmisítette.
A 2012-es londoni játékokok Pars Krisztián szerezte meg az aranyérmet 80,59 méterrel.
A kalapácsvető Halász Bence 79,97 méterrel ezüstérmet szerzett vasárnap a párizsi olimpián ezzel a magyar kalapácsvetés tizedik olimpiai érmét szerezte meg.