Szenteste napjához sok hagyomány kötődik, például a karácsonyfa díszítése is ilyen. Rengeteg hagyomány kapcsolódik a karácsonyi ételekhez is.
Szenteste napjához sok mágikus tartalommal telített hagyomány kötődik. A fenyőfát például december 24-én volt szabad bevinni a lakásba, mert ha hamarabb tették, akkor kapzsiságukkal felhívhatták a gonosz szellemek figyelmét.
A karácsonyfa-díszítés két hagyományból ered.
Az egyik a termőág, amelyet annak reményében vittek be a házba, hogy a természet újra kizöldül. A másik pedig Ádám és Éva napja, amelyről a középkorban a templomokban piros almával és - a kígyó szimbólumaként - lánccal emlékeztek meg. A fenyőfa az ágat, a díszek az almát jelképezik.
A paraszti házakban hagyományosan nem volt karácsonyfa, helyette karácsonyi asztalt készítettek, amelyre máskor nem használt abroszt tettek, alá pedig az állatok takarmányait tették a jó termés reményében. Vetéskor a gabonát a megszentelődött abroszból szórták ki.
Rengeteg hagyomány kapcsolódik a karácsonyi ételekhez
A szokásos karácsonyi ételek a hal, a káposzta továbbá a mákos és a diós sütemények.
Régen, december 24-én bab, lencse, káposzta, hal, kalács, valamint gyümölcs került az ünnepi asztalra. Ha ezek valamelyikéből fogyasztottak, annak sok pénzt tulajdonítottak. Éjjelre azonban a mákos bejgliből, mákos gubából valamennyit az asztalon hagytak a hazalátogató halottaknak, angyaloknak, hogy legyen mit enniük; legalábbis a magyar néphit szerint.
December 24-én, szenteste elmaradhatatlan fogás volt a hal. Egyrészt az advent böjti időszak volt, így mindenki tartózkodott a húsféléktől, kivéve a halat. Másodrészt, olcsó ételnek számított, így a szegényebbek is hozzájutottak.
Sőt, a magyar hagyományokban a halpikkely gazdagságot jelentett a következő esztendőre.
Továbbá, - a néphagyomány szerint - aki halat eszik, az úgy is fog előre haladni a karrierjében, egyenesen előre, mint hal a vízben.
Alon.hu összeállítás. Felhasználása engedélyhez kötött!