Lehet-e a böjt egészséges? Hogyan befolyásolja a koleszterinszintet, és milyen veszélyek rejtőzhetnek a túlzott lemondásban? Ismerd meg, hogyan készítsd fel a szervezeted, kiknek nem ajánlott a böjt, és miért vált divattá a modern világban ez az ősi gyakorlat!
A böjt, mint önkéntes lemondás a bizonyos ételekről vagy az étkezésről, nem csupán vallási gyakorlat, hanem egyre népszerűbbé váló egészségmegőrzési stratégia is. A húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt során sokan lemondanak a húsról, tejtermékekről és más élvezeti ételekről, de vajon hogyan hat ez a szervezetre?
A böjt során a szervezet átáll egyfajta „takarítási módba”, ahol az autofágia folyamata aktiválódik. Az autofágia során a sejtek lebontják és újrahasznosítják a sérült vagy felesleges komponenseket, ami elősegítheti a sejtmegújulást és a szervezet megtisztulását. Ez a folyamat különösen akkor jelentős, ha valaki időszakos böjtöt tart, például a 16/8-as módszer szerint, ahol 16 óra éhezés után 8 órányi táplálkozási időszak következik.
A böjt hatással lehet a koleszterinszintre is. A húsevés és a telített zsírok kerülése csökkentheti az LDL-koleszterin („rossz koleszterin”) szintjét, miközben növelheti a HDL-koleszterin („jó koleszterin”) mennyiségét. Ez csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Azonban fontos, hogy a böjt során is figyeljünk a kiegyensúlyozott táplálkozásra, és ne hanyagoljuk el a szükséges tápanyagok bevételét.
A böjtbe való belekezdés előtt fontos a szervezet felkészítése. Érdemes fokozatosan csökkenteni a nehéz, zsíros ételek fogyasztását, melyeket váltsák fel a könnyű, rostokban gazdag ételek. A böjt során a folyadékbevitelre is különösen ügyelni kell: naponta legalább 2,5-3 liter vizet vagy gyümölcsteát kell inni.
A böjt megtörése is fokozatos legyen. Ne essünk túlzásba a húsvéti lakomán, hanem lassan térjünk vissza a megszokott étkezési rendhez, amennyiben szeretnénk. Kezdőknek ajánlatos lehet, ha először csak rövidebb, 1-2 napos böjteket tartanak, vagy hetente egy-egy zöldség vagy gyümölcsnapot iktatnak be.
Vannak olyan egészségügyi állapotok, amikor a böjt nem ajánlott. Krónikus betegségek, mint a pajzsmirigy túlműködés, veseelégtelenség, diabétesz, szív- és érrendszeri betegségek, vagy terhesség és szoptatás esetén tilos a böjt. Az idős korúaknak és a gyermekek inkább tartózkodjanak a böjttől vagy csak enyhébb formáját válasszák.
A koleszterinszint csökkentése érdekében fontos a telített zsírok és a transzzsírok kerülése. Ehelyett érdemes a többszörösen telítetlen zsírokra (pl. halolaj, lenmagolaj) és az egyszeresen telítetlen zsírokra (pl. olívaolaj) támaszkodni. A rostokban gazdag ételek, mint a zabpehely, a babfélék, a gyümölcsök és zöldségek is segíthetnek a koleszterinszint csökkentésében.
A böjt során tehát nem csupán a lelki megtisztulásra, hanem az egészség megőrzésére is lehetőség nyílik, feltéve, hogy tudatosan és mértékkel közelítjük meg ezt a gyakorlatot.