Invazív szúnyogfajok Magyarországon: veszélyesek vagy csak kellemetlenek?

alon.hu

2025.07.14. 10:57

Magyarországon is megjelentek az invazív szúnyogfajok, például az ázsiai tigrisszúnyog. A legtöbb esetben nem jelentenek közvetlen járványügyi kockázatot, de fontos megérteni a terjedésük mechanizmusát és a betegségek terjedésének feltételeit.

Valóban veszélyesek a trópusi szúnyogok Magyarországon?

Az elmúlt években egyre több hír jelent meg a médiában arról, hogy „veszélyes trópusi szúnyogok” terjednek el hazánkban. A valóság azonban jóval árnyaltabb. Bár valóban megjelentek invazív szúnyogfajok, ezek jelenléte önmagában nem jelent azonnali járványügyi veszélyt.


Honnan származnak ezek a szúnyogok?

Az elmúlt két évtizedben több, eredetileg Délkelet-Ázsiában honos szúnyogfaj is megjelent Európában. Terjedésük oka főként:

  • a megnövekedett nemzetközi áruforgalom és utazás,

  • valamint a városi környezet számukra kedvező élőhelye.

A terjedésüket az éghajlati viszonyok korlátozzák, de hazánk klímája is egyre alkalmasabb számukra.


Mely invazív szúnyogfajok jelentek meg Magyarországon?

Hazánkban jelenleg három invazív szúnyogfajt ismernek elterjedtnek:

  • Ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus)

  • Koreai szúnyog (Aedes koreicus)

  • Ázsiai bozótszúnyog (Aedes japonicus)

Ezek a fajok 2014 óta vannak megfigyelés alatt, és mára az ország jelentős részén megtelepedtek. Közülük különösen az ázsiai tigrisszúnyog és a koreai szúnyog aktívan táplálkozik emberi véren.


Betegségek, amelyeket terjeszthetnek

A behurcolt fajok — hasonlóan az őshonos szúnyogokhoz — képesek lehetnek kórokozók terjesztésére, de ehhez több, egyidejű feltételnek kell teljesülnie. Például:

  • A szúnyognak fertőzött gazdatestből (emberből vagy állatból) kell felvennie a kórokozót.

  • A kórokozónak a szúnyogban kifejlődnie, majd a nyálmirigyekbe jutnia kell.

  • A szúnyognak egy új, fogékony gazdát kell csípnie.


Milyen betegségeket terjeszthetnek a szúnyogok?

Hazánkban előforduló, szúnyogok által terjesztett betegségek:

  • Nyugat-nílusi láz: A leggyakoribb, hazai esetekkel is dokumentált fertőzés.

  • Usutu vírus: Kevésbé ismert, de hazai madár- és emberpopulációban is kimutatták.

  • Dirofilariosis (bőrférgesség): Elsősorban kutyákat érint, de emberben is előfordulhat.

Fontos: Magyarországon a dengue, chikungunya, zika vagy sárgaláz csak importált esetként fordult elő, tehát a fertőzés külföldön történt, nem hazai szúnyogok közvetítésével.


Mi a helyzet más európai országokban?

  • Dengue vírus: Franciaországban és Horvátországban már kisebb járványokat is okozott.

  • Chikungunya vírus: Olaszországban és Franciaországban fordult elő helyi terjedés.


Mikor jelent valós veszélyt egy szúnyog?

A fertőzés átviteléhez szükséges:

  1. A szúnyog fertőzött forrásból szívjon vért.

  2. A kórokozó túlélje és fejlődjön a szúnyogban.

  3. A szúnyog újabb csípéssel átadja a kórokozót.

  4. Az új gazda fogékony legyen a fertőzésre.

E folyamat hosszadalmas és bonyolult, ezért a tényleges kockázat alacsony, különösen akkor, ha nincs jelen a kórokozó a populációban.


Figyeljünk, de ne pánikoljunk

Az invazív szúnyogfajok megjelenése valós környezeti változásra utal, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Azonban jelenlétük nem azonos egy járványveszéllyel. A közegészségügyi szervek folyamatosan figyelik az elterjedésüket és a potenciális kockázatokat.

.