Magyarországon is megjelentek az invazív szúnyogfajok, például az ázsiai tigrisszúnyog. A legtöbb esetben nem jelentenek közvetlen járványügyi kockázatot, de fontos megérteni a terjedésük mechanizmusát és a betegségek terjedésének feltételeit.
Az elmúlt években egyre több hír jelent meg a médiában arról, hogy „veszélyes trópusi szúnyogok” terjednek el hazánkban. A valóság azonban jóval árnyaltabb. Bár valóban megjelentek invazív szúnyogfajok, ezek jelenléte önmagában nem jelent azonnali járványügyi veszélyt.
Az elmúlt két évtizedben több, eredetileg Délkelet-Ázsiában honos szúnyogfaj is megjelent Európában. Terjedésük oka főként:
a megnövekedett nemzetközi áruforgalom és utazás,
valamint a városi környezet számukra kedvező élőhelye.
A terjedésüket az éghajlati viszonyok korlátozzák, de hazánk klímája is egyre alkalmasabb számukra.
Hazánkban jelenleg három invazív szúnyogfajt ismernek elterjedtnek:
Ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus)
Koreai szúnyog (Aedes koreicus)
Ázsiai bozótszúnyog (Aedes japonicus)
Ezek a fajok 2014 óta vannak megfigyelés alatt, és mára az ország jelentős részén megtelepedtek. Közülük különösen az ázsiai tigrisszúnyog és a koreai szúnyog aktívan táplálkozik emberi véren.
A behurcolt fajok — hasonlóan az őshonos szúnyogokhoz — képesek lehetnek kórokozók terjesztésére, de ehhez több, egyidejű feltételnek kell teljesülnie. Például:
A szúnyognak fertőzött gazdatestből (emberből vagy állatból) kell felvennie a kórokozót.
A kórokozónak a szúnyogban kifejlődnie, majd a nyálmirigyekbe jutnia kell.
A szúnyognak egy új, fogékony gazdát kell csípnie.
Nyugat-nílusi láz: A leggyakoribb, hazai esetekkel is dokumentált fertőzés.
Usutu vírus: Kevésbé ismert, de hazai madár- és emberpopulációban is kimutatták.
Dirofilariosis (bőrférgesség): Elsősorban kutyákat érint, de emberben is előfordulhat.
Fontos: Magyarországon a dengue, chikungunya, zika vagy sárgaláz csak importált esetként fordult elő, tehát a fertőzés külföldön történt, nem hazai szúnyogok közvetítésével.
Dengue vírus: Franciaországban és Horvátországban már kisebb járványokat is okozott.
Chikungunya vírus: Olaszországban és Franciaországban fordult elő helyi terjedés.
A fertőzés átviteléhez szükséges:
A szúnyog fertőzött forrásból szívjon vért.
A kórokozó túlélje és fejlődjön a szúnyogban.
A szúnyog újabb csípéssel átadja a kórokozót.
Az új gazda fogékony legyen a fertőzésre.
E folyamat hosszadalmas és bonyolult, ezért a tényleges kockázat alacsony, különösen akkor, ha nincs jelen a kórokozó a populációban.
Az invazív szúnyogfajok megjelenése valós környezeti változásra utal, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Azonban jelenlétük nem azonos egy járványveszéllyel. A közegészségügyi szervek folyamatosan figyelik az elterjedésüket és a potenciális kockázatokat.