Tavaly több mint dupla annyi újrahasznosítható hulladékot adtak le az emberek, mint egy évvel korábban.
Ezt közölte a hulladékudvarok koordinációját ellátó MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. az MTI-vel hétfőn.
A tájékoztató szerint a lehetséges újrahasznosítás első lépése a szelektálható hulladék külön gyűjtése. A hulladékudvarok kulcsszerepet játszanak a körforgásos gazdálkodásban: a lakosság által leadott hulladék jelentős része ugyanis újrahasznosítható. A hulladékudvarok koordinációja 2023 óta tartozik a MOHU-hoz, azóta jelentős fejlesztéseket hajtottak végre: így egységes digitális hulladék nyomonkövető rendszert vezettek be, amelyben minden hulladékot nyilvántartanak.
Az udvarok lakóhelytől függetlenül minden magyarországi lakóhellyel rendelkező lakos számára elérhetők, emellett a 10 ezer fő feletti lakosságszámú településeken meghosszabbított nyitvatartási időben látogathatók, és egyre több hulladéktípust fogadnak - például sütőolajat, fát, bútort, elektronikai eszközöket vagy textilt is.
A hasznosítható hulladékfajtákat először előkezelőbe szállítják, ahol megtisztítják, azonos anyagok szerint szétválogatják, majd újrahasznosítókhoz juttatják el. Ezekből új termékek készülnek: a műanyagból például pulóver vagy kaspó, a régi fa lomokból pedig akár új bútor. A veszélyes hulladékokat teljesen külön szükséges kezelni, ezek speciális tárolást, szállítást és ártalmatlanítást igényelnek.
Kitértek arra: a MOHU megbízásából készült 2025-ös kutatás szerint sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mit, hova és hogyan vihetnek el. Pedig a háztartások többségében rendszeresen keletkezik olyan hulladék - például elromlott háztartási gép, akkumulátor, gumiabroncs és vegyszer -, amely nem a kommunális kukába való, vagy akár újrahasznosítható. A lehetőséggel egyre többen élnek: az idei év 28. hetéig az értékkel bíró hulladékok mennyisége 138 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - írták.