A szarvasbőgés augusztus végétől szeptember végéig figyelhető meg Magyarországon. Tudja meg, miért bőgnek a gímszarvas bikák, hogyan zajlik a versengés, és miért fordul elő, hogy összecsapnak az agancsok.
A gímszarvasok nászának leglátványosabb része a szarvasbőgés. A bikák hangjukkal jelzik uralmukat, versengenek a háremért, és ha szükséges, agancsukkal is összemérik erejüket.
A szarvasbőgés időszaka időjárástól és földrajzi adottságoktól függően Magyarországon általában augusztus végétől szeptember végéig tart. Ebben az időszakban az erdők hangját a gímszarvas bikák jellegzetes bőgése tölti be.
A szarvasbőgés a gímszarvas párzási időszaka, amelynek központi eleme a bikák hangos, mély bőgése.
A hang célja a tehenek terelése és figyelmének felkeltése.
Ugyanakkor jelzés a rivális bikáknak is: a bőgés hirdeti, ki uralja a háremet.
A bőgés alapján a bikák felmérhetik egymás erejét, elszántságát és rangját.
A vadászok és természetkedvelők számára a szarvasbőgés az ősz egyik legkülönlegesebb természeti eseménye.
A tehenekért való küzdelem több lépcsőben zajlik:
Bőgés – az első szakasz, amelyben a bikák hangjuk erejével próbálják elriasztani a riválisokat.
Személyes találkozás – ha a hang alapján hasonlóan erősnek tűnnek, a riválisok találkoznak. Ilyenkor párhuzamosan sétálnak, bőgnek, agancsukat mutogatják, ezzel mérve fel egymást.
Összecsapás – ha még mindig nincs döntés, akkor a bikák agancsaikat összekapva küzdenek meg egymással. Ez a látványos birkózás dönti el, kié lesz a hárem vezetésének joga.