A túlsúly és az elhízás már több mint 2,5 milliárd embert érintett világszerte 2025-ben. Cikkünk bemutatja az egészségügyi kockázatokat, a halálozási számokat és az európai intézkedéseket.
A legfrissebb globális becslések szerint több mint 2,5 milliárd felnőtt túlsúlyos, közülük több mint 1 milliárd ember elhízott. Az elhízás évente mintegy 2,8 millió halálesethez járul hozzá világszerte, és jelentősen növeli a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.
A legfrissebb, 2024-ben publikált globális egészségügyi adatok szerint - amelyeket a World Health Organization is megerősített - világszerte több mint 2,5 milliárd felnőtt túlsúlyos, és meghaladja az 1 milliárdot az elhízott emberek száma.
Az elhízás orvosi meghatározása szerint az érintettek testtömegindexe (BMI) 30 vagy annál magasabb. A számok nemcsak a felnőtteket érintik: a gyermekkori és serdülőkori elhízás aránya is folyamatosan növekszik.
A szakértők szerint a tendencia 2025-re sem fordult meg érdemben, sőt egyes régiókban tovább romlott a helyzet.
A WHO becslései alapján évente mintegy 2,8 millió ember hal meg az elhízás következményei miatt. Az elhízás az egyik legjelentősebb megelőzhető kockázati tényező világszerte.
A túlsúly és az elhízás bizonyítottan növeli az alábbi betegségek kialakulásának esélyét:
szív- és érrendszeri betegségek
magas vérnyomás
2-es típusú cukorbetegség
stroke
bizonyos daganattípusok
mozgásszervi problémák
Emellett a tapasztalatok szerint az elhízott betegek esetében számos fertőző és krónikus betegség súlyosabb lefolyású lehet.
Az egészségügyi kockázatok mellett az érintettek gyakran társadalmi megbélyegzéssel is szembesülnek.
Sok országban:
nem kapnak időben megfelelő tájékoztatást a kezelési lehetőségekről,
nehézkes a hozzáférés a gyógyszeres terápiákhoz,
a finanszírozási rendszer nem támogatja kellően a testsúlycsökkentő kezeléseket.
Bár az elmúlt években megjelentek hatékony gyógyszeres terápiák, ezekhez sok esetben csak magánfinanszírozással lehet hozzájutni. A bariátriai műtétek - például a gyomor-bypass - esetében több szakvélemény és hosszadalmas eljárás szükséges.
Az elmúlt években több európai ország is felismerte, hogy az elhízás nem pusztán életmódbeli kérdés, hanem krónikus betegség.
Nagy-Britanniában országos programokat indított a lakossági cukorfogyasztás csökkentésére és az egészséges életmód ösztönzésére.
Olaszországban, Németországban, Portugáliában és Hollandiában jogszabályi szinten is elismerték az elhízást mint betegséget, amelyhez az érintetteknek joguk van megfelelő kezeléshez.
A szakpolitikai irány egyre inkább abba az irányba mutat, hogy az elhízás kezelése közegészségügyi prioritás legyen, ne pedig kizárólag egyéni felelősségként jelenjen meg.
A kutatások szerint az elhízás növekedésében kiemelt szerepet játszanak:
magas cukortartalmú üdítőitalok
ultra-feldolgozott élelmiszerek
finomított szénhidrátok
transzzsírokat tartalmazó készítmények
nagy energiasűrűségű, de tápanyagszegény ételek
A szakértők szerint nem egyetlen élelmiszercsoport felelős, hanem az összetett, energiadús étrend és a mozgásszegény életmód kombinációja.
2025-re az elhízás globális méretű közegészségügyi válsággá vált.
Több mint 2,5 milliárd túlsúlyos ember
Több mint 1 milliárd elhízott
Évente 2,8 millió haláleset
A számok azt mutatják, hogy az elhízás kezelése és megelőzése nem csupán egyéni döntés kérdése, hanem rendszerszintű, egészségpolitikai beavatkozást igénylő probléma. A következő évek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a finanszírozási és jogi környezet mennyire tud alkalmazkodni a növekvő kihíváshoz.