Nagyboldogasszony napja: ezért különleges augusztus 15.

Nagyboldogasszony napját augusztus 15-én tartják: a katolikus egyház Szűz Mária mennybevételét ünnepli. A nap Magyarország számára is fontos, mert a hagyomány szerint Szent István király ekkor ajánlotta az országot Szűz Mária oltalmába, és 1038-ban ezen a napon hunyt el.

---

Augusztus 15-én ünnepli a katolikus egyház Nagyboldogasszony napját, Szűz Mária mennybevételének ünnepét. A jeles nap Szent István királyhoz és Magyarország Mária-oltalmába ajánlásához is szorosan kötődik.

Mit ünneplünk Nagyboldogasszony napján?

Nagyboldogasszony napján a katolikus egyház arra emlékezik, hogy Szűz Mária földi életének végén testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe. Az ünnep latin neve Assumptio Beatae Mariae Virginis, vagyis a Boldogságos Szűz Mária mennybevétele.

A keresztény hagyomány gyökerei az ősegyházig nyúlnak vissza. Jeruzsálemben már az 5. században megemlékeztek Mária elszenderüléséről, a 6. századtól pedig az ünnep a keleti kereszténységben is széles körben elterjedt. Róma a 7. században vette át, és a 8. századtól a mennybevétel elnevezés vált általánossá.

XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe.

Szent István és Nagyboldogasszony napja

Az ünnep Magyarország történetében is kiemelt jelentőségű. A hagyomány szerint Szent István király Nagyboldogasszony napján ajánlotta országát Szűz Mária oltalmába. Emiatt nevezik Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának, latinul Patrona Hungariae-nek.

Szent István 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hunyt el, ezért a dátum az államalapító király emlékezetével is összefonódott.

Kötelező katolikus ünnep

Nagyboldogasszony napja a katolikus egyház egyik kötelező ünnepe, vagyis a hívők számára ezen a napon a szentmisén való részvétel előírt. Több európai országban augusztus 15. munkaszüneti nap, Magyarországon 1945 előtt szintén az volt.