áruházlánc
Az "első fecske" a Tesco volt, amely idén nyáron lépett meg egy, több ezer dolgozót érintő, egymilliárd forint feletti bérfejlesztést. Az emelés mértéke pozíciótól függött és azoknak, akik addig a piaci átlag alatt kerestek, akár 12 százalékos növekményt is jelenthetett. Azóta több áruházlánc tett hasonlóképpen - számol be róla a napi.hu.
Az okok persze meglehetősen prózaiak: nem csak a nagy élelmiszerláncokat sújtja a munkaerőhiány, hanem a hazai kiskereskedelem egészét - köztük a ruházati-, a műszaki cikk-, a barkács- és a bútorkereskedőket. A munkáltatói és a munkavállalói oldal immár egyetért abban, hogy ágazati béremelés kell.
A Kika lakberendezési lánc is szeptemberben - szintén már a szokásos bértárgyalások kezdete előtt - legalább hat százalékkal emelte béreit.
Az Auchan októbertől átlagosan 10 százalékkal emelte áruházi dolgozói fizetését.
A Lidl Magyarországnál 2014-ről 2015-re az áruházakban dolgozók pótlékok, túlóra és cafeteria nélküli átlag alapbére több mint 15 százalékkal emelkedett.
A kereskedelmi dolgozókat leginkább az alacsony fizetés tántorítja el. A bruttó átlagbér jelenleg még a nagy láncoknál is csak 140 ezer forintot tesz ki, ám a kisebb - főként vidéki - kereskedelmi cégek jellemzően nem adnak meg többet a 105 ezer forintos minimálbérnél.
A munkaerő-piaci helyzetet Sáling József, a KASZ elnöke úgy kommentálta: a kereskedelemben már nem csak a gyakran említett szakképzettekből van hiány, hanem általános dolgozóhiány lépett fel, amely a mindennapi működést fenyegeti. Miközben ugyanis kevés az ember, a kiskerforgalom 2013 júliusa óta megszakítás nélkül emelkedik, csak az idei első nyolc hónapban hat százalék felett bővült. A most induló karácsonyi időszak különösen kritikus lehet a kereslet "feltorlódása" miatt.