Hogyan különíthető el az allergia, a felső légúti fertőzés és az influenza?

A betegségek javarészt víruseredetűek, de nem ritka a baktérium okozta, vagy a „ráfertőződés” útján bakteriálissá váló eset sem. 

 
Típusok, melyik mit érint?
 
  • Rhinitis, szénanátha – az orrnyálkahártyájának gyulladása
  • Szinuszitisz – a melléküregek gyulladása (arcüreg, orrmelléküregek)
  • Nazofaringitisz – leginkább ez felel meg a közönséges megfázásnak, az orr, garat, nyelvcsap és mandulák gyulladása 
  • Faringitisz – lényegében torokgyulladás, a garat és környékének gyulladása
  • Epiglottitisz – a gégefedő és azt övező részek gyulladása
  • Laringitisz – gégegyulladás
  • Laringo-tracheitisz – a gége és a légcső gyulladása
  • Tracheitisz – a légcső gyulladása
 

Egy érdekesség: hogyan különíthető el az allergia, a felső légút fertőzés és az influenza?

xxxxxxxxxxxxxx
 
Tünetek
Allergia
Felső légúti fertőzés
Influenza
Könnyezés
Gyakori
Ritka
Szemszárazság, kötőhártyagyulladás
Orrfolyás
Gyakori
Gyakori
Gyakori
Orrdugulás
Gyakori
Gyakori
Nem gyakori
Tüsszentés
Nagyon gyakori
Nagyon gyakori
Nem gyakori
Torokfájás
Nem gyakori
Nagyon gyakori
Nem gyakori
Köhögés
Nem gyakori
Gyakori: enhye-mérsékelt formában
Gyakori, kínzó száraz köhögés
Fejfájás
Nem jellemző
Ritka
Gyakori
Láz
Nincsen
Gyermeken gyakori, felnőttön ritka
Gyakori a magas láz is (38°C felett)
Rossz közérzet
Nem gyakori
Nem gyakori
Igen gyakori
 
 
 
 
Fáradtság, gyengeségérzés
Nem gyakori
Nem gyakori
Igen gyakori és több hétig is tarthat
Izomfájdalom
Nincsen
enyhe
Igen gyakori és erős formában
A betegség időtartama
Több hét
3-14 nap
Kb. 7 nap, a köhögés és fáradtságérzés hosszabban fennáll
 
Okok, kórokozók
 
Közönséges megfázás: mintegy 200-féle vírus okozhatja (pl. Rhinovírus, Coronavírus, enterovírus, adenovírus).
 
Torokgyulladás: főleg vírusok okozzák, de jellemző és veszélyes az A-csoportú Streptococcus bakteriális fertőzés is.
 
Melléküregek gyulladása: ha vírus, akkor a közönséges megfázás vírusai, ha baktérium akkor főleg Streptococcus pneumoniae vagy Haemophilus influenzae (főleg gyerekeken).
 
Epiglottitisz (gégefedőgyulladás, pseudocroup): ez a súlyos gyerekkori kórkép bakteriális eredetű, a Hib, Haemophilus influenza B okozza, azonnali kórházi ellátást igényel!
 
Laringo-tracheitisz (gége-légcső gyulladás, croup): Csecsemőknél, kisdedeknél gyakori, Általában vírusok okozzák, főleg a parainfluenza vírusok, kisebb mértékben az RSV, influenza- és adenovírus.

xxxxxxxxxxxxx 

 

Mi fokozhatja még a kockázatot?

 
  • Kontakt, érintkezés: főként kisgyermekek esetén, óvoda, iskolai közösség
  • Utazás, zárt közösségek
  • Dohányzás, passzív dohányzás
  • Az immunműködés zavara, pl. HIV-fertőzés, szteroid kezelés, őssejtkezelés v. szervátültetés utáni immun-elnyomó gyógyszerek, stresszállapotok
  • Anatómiai eltérés, pl. felső légúti sérülés, orrpolip
  • Hordozók: tünetmentes baktériumhordozó egyének, pl. Streptococcus-A csoport.

 

Hogyan lehet diagnosztizálni a felső légúti fertőzést?

 

Elsősorban is a tünetek, panaszok alapján. Emellett a laboratóriumi és a képalkotó vizsgálatok akkor fontosak, ha a célzott terápia e teszteken alapul. A legtöbb esetben ez nem szükséges, és nem is elérhető (pl. számos vírus esetén). Főleg akkor előírt a részletes (laboratóriumi) diagnózis, ha pl. fokozott kockázat áll fenn, lásd fentebb.

Képalkotó vizsgálatok: csak szövődmények esetén, pl. tályogos mandulagyulladás, esetleg koponyán belüli gennyes folyamatok.

Epiglottitiszben fontos lehet a gégetükrözés, esetleg rtg, CT. Vizsgálhatják még a köpetet, torokváladékot, az orrmelléküreg felszúrásakor nyert váladékot stb.

 

 

 

Hogyan kezelhető a felső légúti fertőzés?

 
A legtöbb felső légúti fertőzés „házilagosan” kezelhető, főként ha vírusfertőzésről van szó, ahol az antibiotikumok adása szükségtelen (sőt felesleges, káros és veszélyes is lehet). Az orvos ha jó diagnoszta, tudja mikor áll szemben bakteriális eredetű felső légúti fertőzéssel – azt viszont antibiotikummal kell kezelni.
 

Szövődményes és súlyosabb betegségek

  • Epiglottitisz – nagy a légúti elzáródás kockázata gyerekekben, azért azonnali kórházi ellátás szükséges minden olyan eszköz, terápia ami a fenyegető légúti elzáródást megoldja, állandó monitorozás, oxigénellátás, antibotikumok, szteroidok adása, folyadékpótlás, nyugtatók.
  • Laringo-tracheitisz (croup): az előbbihez hasonló eljárás, enyhébb esetben otthon is kezelhető, párás levegő inhalációjával. Kórházi körülmények között a monitorozás, az oxigénterápia, a szteroidok, antibiotikumok, stb, lásd fentebb.
  • Mélybe terjedő fertőzések: ilyenek pl a garat-, a mandulák környéki tályogok, vagy olyan mélyebb szövetekbe jutott fertőzés, ami látászavart, idegi zavarokat okozhat. Itt is fontos a kórházi ellátás, a képalkotó vizsgálatok, és a sebészi konzultáció is.
  • Csökkent immunműködésű betegek: a fentebb felsorolt állapotokban a fertőzés sokkal veszélyesebb kimenetelhez vezet. Pl. HIV-fertőzés, dialízis, daganatos betegség, kemoterápia, szervátültetés stb. Igen fontos a körültekintő és célzott antibiotikum-kezelés, monitorozás, bennük még egy „szimpla” felső légúti fertőzés is igen súlyosan végződhet.
  • Sebészi beavatkozás: egyes esetekben, pl. tályogok esetén indokolt lehet, vagy a vitatott mandulakivétel, ill. súlyosan szövődött krónikus melléküreg-gyulladások, ahol gennyes bakteriális, vagy gombás fertőzés húzódik meg masszívan, akár több hónap után is.
 
Forrás: Kerpel F.S. Farmakoterápia, MSD Orvosi Kéziköny, Reese-Betts: Antibiotikumok kézikönyve
 
Szerző: Dr. Székely Gábor
 
Felhasznált anyag:
 

 

.