Amíg a fejlesztési miniszter nem alkotja meg az első rendeletét a hatósági ár mértékéről, a távhő árát a március 31-én alkalmazott ár szintjét fagyasztják be.
Elfogadta az Országgyűlés az energetikai tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényt szerdán; a csomag részeként döntöttek arról is, hogy a távhő hatósági áras lesz.
Az Országgyűlés 231 igen szavazat és 71 nem ellenében fogadta el a fejlesztési tárca által még decemberben beterjesztett energetikai tárgyú törvényt.
A jogszabály eredeti szándéka szerint a villamos energiáról szóló 2007-ben hozott törvény (VET) és a földgázellátásról 2008-ban született törvény (GET) módosítása az Európai Parlament és a Tanács által 2009. július 13-án elfogadott "harmadik energia csomagot" ülteti át a magyar jogba.
A törvénybe bekerült az a szabály is, amely szerint hatósági áras lesz a távhő, annak megállapításáig az árat befagyasztják. Ez a passzus április 15-én lép hatályba és amíg a fejlesztési miniszter nem alkotja meg az első rendeletét a hatósági ár mértékéről, a távhő árát a március 31-én alkalmazott ár szintjét fagyasztják be.
A fejlesztési miniszter a rendeletbe állapítja meg a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árát, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek (például önkormányzati) nyújtott távhőszolgáltatás (fűtés és használati meleg víz) díját, mint legmagasabb hatósági árat, és azok szerkezetét a Magyar Energia Hivatal (MEH) javaslatának figyelembevételével. Az ár megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy az ár mikor lép hatályba, e rendelkezésnek nem lehet visszamenőleges hatálya.
A törvény e mellett a megújuló és a hővel kapcsoltan termelt áram kötelező átvételéről (kát) meghatározza a célokat és kiveszi a kát-rendszerből a kapcsolt villamosenergia-termelést.
A törvény és a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály energiaforrásokra, termelési eljárásokra, az erőművi névleges teljesítőképességre, az energiaátalakítás hatásfokára, hatékonyságára, valamint az erőmű létesítésének időpontjára tekintettel differenciált, kötelező átvételi rendszert hoz létre, de ebből kikerül a kapcsoltan termelt villamos energia.
A törvénymódosításhoz még januárban Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője módosító javaslatot nyújtott be, ami gyorsította volna a kötelező átvételi rendszer megszüntetését; Lázár János a javaslatot végül visszavonta, miután kompromisszumos megállapodás született Bencsik János energetikáért is felelős államtitkárral abban, hogy az áram helyett a hő árát támogatják és szigorítják a biomassza célú fa minőségi követelményeit, illetve a felhasználó erőmű hatékonyságához kötik a támogatást.
A jogszabály lehetővé teszi, hogy a villamos energia hálózati (szállítási) tevékenységet folytatók okos mérés mintaprojekteket valósítsanak meg azért, hogy adatokat szolgáltassanak ahhoz a hosszú távú költségeket és hasznot bemutató értékeléshez, amit 2012. szeptember 3-ig kell elvégezni.
A csomag részeként módosították a bányatörvényt is, beemelve abba - a vörösiszap katasztrófa példáján - a bányászati hulladékot. Lehetőség lesz a szén-dioxid tárolására szolgáló földtani kutatásokra és rögzítik azt is, hogy a geotermikus energia csak 2.500 méter mélység alatt kerül a bányatörvény hatálya alá. A szén-dioxidot szállító vezetékek és a földalatti tárolás miatt a bányafelügyelet határozza meg a földgáz-szállítóvezeték biztonsági övezetét.
A megújuló energiával kapcsolatban a törvényjavaslat bevezeti az eredetigazolást.
A villamos energiáról és a földgázellátásról szóló törvény a módosítással kiegészül a kereskedőváltás fejezettel, ami egyszerűsíti és gyorsítja ezt a folyamatot.
A földgázszállítás és rendszerirányítást külön tárgyalja a törvény, lehetővé téve, hogy több szállítási rendszer esetén a Magyar Energia Hivatal jelölje ki közülük azt, amelyik a rendszerirányítást végezheti.
A csomag részeként módosították az atomenergiáról szóló törvényt is, ami a nukleáris létesítmények biztonsági kereteinek meghatározásáról szóló 2009. június 25-i tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
A törvény - szintén egy zárószavazás előtti módosító indítvánnyal - változtat a közbeszerzési törvényen is. Az új szabályok szerint a beszerzéseket nem lehet majd indokolatlanul részekre bontani, mivel az eddigi szabályok értelmezése visszaélésre adott okot. A részekre bontással vagy el lehet kerülni a közbeszerzést, vagy pedig egyszerűbb formáját lehet választani.
A tárca a javaslatot még tavaly decemberben terjesztette az Országgyűlés elé, akkor csak az általános vitát folytatták le a képviselők. Februárban a törvényjavaslat tárgyalását a részletes vitával folytatták, majd a kormányon belüli egyeztetés miatt későbbre halasztották a módosító indítványokról szóló szavazást, amelyet végül március 7-én tartottak meg.