Szigorítaná a kormány a zártkörű befektetési alapok tényleges tulajdonosainak azonosítását, és új szabályokkal tenné átláthatóbbá a közbeszerzéseket is.
A kormány törvényjavaslata pontosítaná, kik számítanak a magántőke- és kockázatitőke-alapok tényleges tulajdonosának. A cél az, hogy a tulajdonosi láncok átláthatóbbak legyenek, és ne lehessen az alapokon keresztül elrejteni a jelentős vagyonok végső birtokosát. A tervezet a közbeszerzések és a közpénzek felhasználásának nyilvánosságát is erősítené.
A kormány szigorítja és pontosítja a zártkörű befektetési alapok - a magántőke- és kockázatitőke-alapok - tényleges tulajdonosainak azonosítására vonatkozó szabályokat - közölte az igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán kedden.
Görög Márta azt írta: az elmúlt években gyakran előfordult, hogy a magántőkealapokat és a kockázatitőke-alapokat a jelentős vagyonelemek végső, valódi tulajdonosainak nyilvánosság előli elrejtésére használták. Közérdek azonban, hogy megismerhető legyen, kik állnak az alapok mögött - emelte ki.
A bejegyzésben megosztott videóban az igazságügyi miniszter hangsúlyozta:
a cél a tulajdonosi láncok átláthatóbbé tétele, különös tekintettel azokra a konstrukciókra, amelyek alkalmasak lehetnek a végső tulajdonos kilétének vagy a tulajdonosi láncolat természetének elfedésére.
A javaslat emellett átláthatóbbá tenné a közbeszerzéseket, szigorítaná az átláthatósági szabályokat, erősítené az ajánlattevők tulajdonosi hátterének megismerhetőségét, és bővítené a közzétételi kötelezettségeket - tette hozzá.
Görög Márta arról is beszélt, hogy az Integritás Hatóság eljárást kezdeményezhet a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, ami akár a közbeszerzési eljárás felfüggesztéséhez is vezethet.
A javaslat bővítené a Központi Információs Közadat-nyilvántartásban közzétételre kötelezett szervezetek és adatok körét is. Ennek a nyilvántartásnak biztosítania kell a közpénzek felhasználásával kapcsolatos adatok megismerhetőségét, mégpedig gépi, olvasható, kereshető, letölthető és összehasonlítható formában - jelezte.
A törvényjavaslat pontosítja azt is, hogy kik minősülnek kizárt vagy nem kizárt közjogi képviselőnek közpénzből finanszírozott támogatásoknál, és bővíti azoknak a szervezeteknek a körét, amelyek bizonyos politikai vagy közjogi érintettség esetén nem pályázhatnak, és nem részesülhetnek támogatásban
- mondta a tárcavezető a videóban.