Bírálják az ausztriai népcsoportok képviselői, köztük magyarok a népcsoporttörvényről szóló új módosítási javaslatot - számolt be róla az osztrák rádió.
Az ORF tudósítása szerint a bécsi Népcsoport Központban tartott tanácskozáson elhangzott, hogy a népcsoportok nem tartják megfelelőnek a kormány és a kancellári hivatal által kiadott új törvényjavaslatot, mert az véleményük szerint számos hátrányos változást tartalmaz az előző, novemberi változathoz képest.
A magyar népcsoport nem ért egyet a támogatások elosztásának és a népcsoportokat képviselő személyek kiválasztásának javasolt módjával. Kulman Ernő a magyar népcsoporttanács képviseletében elmondta, hogy a Bécsben élő magyarok hiányolják a magánintézményekben zajló magyartanítás támogatását valamint a kettős állampolgárság kérdésében való döntéshozatalt.
Az osztrák hírügynökség által ismertetett tervezet szerint a hat elismert ausztriai kisebbséget - a magyarok mellett a szlovéneket, horvátokat, a romákat, a cseheket és a szlovákokat - képviselő úgynevezett népcsoporttanácsok az eddiginél nagyobb önállóságot kapnának a támogatások egymás közti elosztásában.
A népcsoportok jelenleg is nehezményezik, hogy a népcsoporttanácsok kinevezésében nagy szerepe van a kancellári (kormányfői) hivatalnak. Az átdolgozott törvényjavaslat szerint tovább erősödne a kormányzat szerepe. A kancellár nevezné ki a tanács tagjait ötéves időtartamra, és a novemberi változattal ellentétben az új előterjesztés nem tartalmazza az alkotmánybíróságnál való fellebbezés lehetőségét.
A népcsoporttanácsok képviselőiből és helyetteseikből létrejönne a Népcsoportok Fóruma. A testület feladata lenne a támogatások elosztásáról dönteni és javaslatokat tenni a népcsoportok helyzetének javítására.
Ugyanakkor a támogatások jellege is megváltozna, az anyagi támogatás mellett személyi erőforrást is rendelkezésre bocsátana a kancellári hivatal.
A tervezet nem hoz változást abban, hogy az ausztriai népcsoporttanácsoknak alapvetően tanácsadó szerepe van a kancellári hivatal mellett, javaslataikat nem kötelező figyelembe venni.
Az osztrák kormányfői hivatal 2009-ben kezdte meg szakértők és a népcsoport-tanácsok bevonásával a törvény felülvizsgálatát.
Korábbi tanácskozásaik alkalmával a kisebbségi képviselők nehezményezték, hogy a folyamat nehézkesen halad és úgy vélekedtek, hogy a hivatal csak látszat-egyeztetést folytat velük. Többek között azt szorgalmazták, hogy szervezeteiket ruházzák fel jogi személyiséggel, hogy azok bíróság előtt is felléphessenek a kisebbségi jogok védelmében. Jelenleg Ausztriában ez csak a népcsoportok tagjai számára, egyéni jogként biztosított.
A törvénytervezetet várhatóan a következő napokban nyújtják be a parlamentben, úgynevezett véleményezési eljárásra.