„800 új mérnök kell öt éven belül.” Brumbauer József az Autopro.hu szakportálnak adott hosszabb interjút a kérdésről.
„800 új mérnök kell öt éven belül.” Brumbauer József az Autopro.hu szakportálnak adott hosszabb interjút a kérdésről.
Ahogy arról a lapunk is többször beszámolt, 2015-ben a tervek szerint mérnökképzés indul Savaria Egyetemi Központban (SEK).
A hír egy laikus számára talán mérsékelten izgalmas, ugyanakkor szakmai körökben komoly országos figyelmet kap.
Egy ilyen lépés kétségkívül még komolyabbá tenné a látványosan fejlődő Vas megyei járműipart, a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központot, egyben – és ez a lényeg - jelentősen enyhítene az e területen működő cégek krónikus szakemberhiányán.
Ugyanakkor a mérnökképzés elindítása nemcsak egyszerű elhatározás kérdése, hiszen az anyagiakon túl számos más ellenállást is le kell győzni.
Információink szerint például sokan nem lelkesednek a szombathelyi tervekért: elsősorban megyén kívüli ellenérdekekkel kell számolni.
Utolsó ilyen jellegű hírünk arról szólt, hogy a szombathelyi szocialisták aggódnak a mérnökképzésért, mivel a SEK a kért 600 millió helyett csak 100 millió forintot kapott az előkészítésre. Ők a lobbierő hiányával magyarázták a gikszert.
A gépjárműgyártók és beszállítók szakportálja, az Autoporo.hu ma megjelent cikkében a „magyar járműipar egyik forró témájá”-nak nevezi a tervezett szombathelyi mérnökképzést.
Első körben Brumbauer József beszél a kérdésről, fellebbentve a fátylat néhány eddig kevésbé ismert tényről.
A BPW Hungária ügyvezetője az előzményekről többek között azt mondja, hogy:
„Már a gazdasági válság kezdete előtt megkezdődött a régió meghatározó járműipari vállalatai körében az ipari együttműködés megszervezése, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy egyre több munkatársat igényelnek a további befektetések. Ha nem tettünk volna semmit, legfeljebb egymás elől vettük volna el az embereket, ez viszont nem tűnt pozitív megoldásnak. A szentgotthárdi Opel, a szombathelyi LuK, Jabil, Delphi, Epcos, és mi, a BPW Hungária 2010-ben közösen összeállítottunk egy 10 pontos követelésrendszert, amellyel megkerestük az önkormányzatot”.
A szombathelyi önkormányzat pozitívan fogadta a 10 pontot, és gyakorlatilag ez vezetett a kiemelt járműipari központhoz és a duális képzés kidolgozásához.
A cégvezető úgy számol, az elkövetkezendő öt évben az öt nagy járműipari cégnek kb. 400 mérnökre lesz szüksége, és körülbelül ugyanez a szám jelentkezik a beszállítóknál.
Brumbauer szerint 2015 szeptemberében - első körben BSc szinten - el fog indulni Szombathelyen a gépészmérnöki képzés. Öt oktatót felvett az egyetem helyi kara, további hárim állás meghirdetése folyamatban van. Sikerült külföldről is – Angliából, Belgiumból és Temesvárról - hívni szakembereket.
Az ügyvezető a kétkedő véleményekre – mely szerint célszerűbb lenne egy létező egyetem kihelyezett képzésében gondolkodni - ezt mondja:
Aki így gondolja, annak javaslom, hogy nézzen körül a nagyvilágban. Bárki, aki ezt megteszi, látni fogja a tendenciát, hogy nem az egyetemekhez igazodnak az ipari fejlesztések, hanem épp fordítva zajlik a folyamat: ott alakulnak ki a kampuszok, ahol nagy tőkebefektetések nyomán az ipar erősödik. A kérdésben megfogalmazódó felvetés számomra a némileg begyepesedett magyar struktúra szemléletét tükrözi, amely nem találkozik a versenyképes gondolkodással. Tény, hogy nem tudunk máshonnan elhozni mérnököket, helyben kell őket kinevelnünk. A duális képzés az én szememben egyértelműen a hely közelségét jelenti, vagyis ott kell lennie a képzésnek, ahol a vállalat az eszközei révén a gyakorlati, vállalatspecifikus oktatást biztosítani tudja. A környezetben élő fiatalokat kell bevonni. Ha egy ifjú mérnökjelölt elmegy Budapestre, a nagyváros egyszerűen felszívja – nem fog visszajönni, nincs mivel motiválnunk a hazatérését.
Az Autopro.hu teljes cikke
Korábban:
Alon-portré: Brumbauer József, a BPW-Hungária ügyvezető-igazgatója