A tél "megeszi" az autót

Latyakos utak, rozsdásodó autók – a só a jeget megolvasztja, a kocsit viszont megeszi – mondják a szerelők. A korrózió alattomos jelenség, sokan csak a műszaki vizsgán szembesülnek azzal, hogy baj van. Igaz, ez még mindig jobb, mint ha az úton esik szét a kocsi, merthogy ez is előfordul.

Tóth Tibor salgótarjáni autószerelőmester elmondta, egy hét alatt két autóhoz mentek ki, amelyiknek kitört a kereke. Az alsó támasztó gömbfej magától kiesett a trapézzal együtt, mert nem volt, ami tartsa – tette hozzá. A szakember szerint

a só főleg a régebbi autóknál okoz nagy kárt,

amelyeknél az alvázvédelem kevésbé alapos, mint a mostani modern kocsiknál. A rozsda először általában a sárvédőn és a küszöbnél jelentkezik, ami esztétikai szempontból is kellemetlen, de a biztonságot tekintve sem elhanyagolható. A műszaki vizsgán például nem engednek át olyan autót, amelynek az önhordó karosszériája rozsdás, erősen só marta – tette hozzá.

Lábadi Csaba autómérnök megjegyezte, Németországban már a nyolcvanas években elkezdték cinkelt lemezből gyártani a karosszériát, amely a gyártás után még egy cinkfürdőt kapott. Erre tíz-tizenöt, de akár harminc év garanciát is adtak, amit könnyen teljesítenek sózott utak mellett is.  Ez sérülés esetén is igaz, ha a javítást a gyártó által előírt technológiával végezték.

Holics Gábor autós szakújságíró arra hívta fel a figyelmet,

nem biztos, hogy a fűtött garázs jót tesz a kocsinak.

A kocsi aljáról leolvadó sós hólé ugyanis reakcióba lép a betonnal, ami a járművet még jobban károsító savas kigőzölgéseket eredményez. Ilyen helyiségek padlóját mindenképpen érdemes műgyantával bevonni, ami nem túl drága, és ezt a problémát megoldja.

Lehet azonban más gond is.

A kinti mínuszokból a plusz 15-20 fokos fűtött garázsba kerülő autó sokat dilatál,

a nagy hőmérsékletkülönbségek, illetve a hőtágulás miatt mozog az egész kaszni – fogalmazott. A nagyfokú, gyakran váltakozó szűkülés és tágulás miatt az autó alját borító gyári pvc-bevonatok öt-hat év után öregedésnek indulnak, és elkezdenek repedezni. Ha ez alá bemegy a só, akkor baj van, ezért nem tanácsos megvárni az első rozsdafoltot, hanem már két-három éves autót is érdemes elvinni üreg és alvázvédelmi ellenőrzésre. Hozzátette, meglepő dolgokat hallott, például, hogy egy rendkívül megbízhatónak számító japán prémium márkájú autónak félévesen már rozsdás volt a futóműve.

Holics Gábor szerint nem szabad sajnálni a pénzt télen a sós lé lemosására, amihez azonban nem elég az autómosó szalonok alvázmosó programja, mert az épp, hogy valamit levisz. A kerékívek, zegzugok alapos kitakarításához a szezon után, minden tavasszal – de akár télen, havas időt követően is – érdemes egy rendes nagylemosásra elvinni az autót.

A szakújságíró megjegyezte még, hogy

a gyártó által adott átrozsdásodás elleni garancia csak akkor marad érvényben, ha a szervizkönyvbe minden évben bekerül az ellenőrzést igazoló pecsét.

Ezt azért is érdemes észben tartani, mert a műhelyek nagy része megfeledkezik a stempliről.

Télen az ablakmosó folyadékra is jó odafigyelni, amit nem elég télire cserélni. Lábadi Csaba szerint

nem elég a mínusz 8-10 fokos időjárásra bekevert ablakmosó.

Ez a folyadék a városban, lámpánál állva, amikor a fűtött autó szélvédője belülről is átmelegszik, megfelelő lehet. 80-100 kilométeres tempónál azonban a menetszél olyan mértékben hűti az üveget, hogy a gyenge fagyálló képességű, túl híg folyadékból gyorsan kipárolog az alkohol, a maradék víz pedig ráfagy a szélvédőre. Fontos tehát, hogy legalább mínusz 30-40 fokra beállított ablakmosót használjon az autós – mondta.

A mérnök arról is beszélt, hogy

a fékfolyadékot kétévente kötelező cserélni,

mert higroszkópos anyag, amely megköti a levegő nedvességtartalmát, és olyan mértékben felhígulhat, hogy ilyenkor nagy hidegben megfagy.

Az akkumulátorok több mint felét azonban fölöslegesen cserélik ki az autósok.

Ezt gyakran azért teszik, mert hideg téli reggeleken azt tapasztalják, hogy nehezen indul a kocsi, miközben természetes, hogy hidegben az energiatároló berendezés kapacitása csökken. Az akkumulátorok normális karbantartás, folyadékszint-ellenőrzés mellett 6-10 évet könnyen kibírhatnának. Holics Gábor szerint azonban azzal nagyon nem szabad próbálkozni, hogy amikor csak a relék kattognak, és az önindító nem forgat, akkor tovább kínozzuk az autót, mert így tönkre lehet tenni a jármű egész elektromos rendszerét.

Fotók: illusztráció, Pixabay